Az Iszlám Állam katonai sikerei és a kalifátus kikiáltása euforikus hangulatot hozott létre az európai dzsihádisták körében, ami miatt megnövekedett a terrorfenyegetettség a kontinensen – derül ki Németország Alkotmányvédelmi Hivatalának a tavalyi évről szóló jelentéséből. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a szalafista irányzat aktivitása mellett a szélsőjobboldali mozgalmak is virágkorukat élik.

Több tucat iszlamista terroristával végzett múlt hétvégén az egyiptomi hadsereg a Sínai-félsziget északi részén. Abdel Fattah al-Szíszi elnök azt követően rendelte el az offenzívát, hogy a dzsihádisták az utóbbi évek legnagyobb szabású támadását hajtották végre a térségben. Bár Kairó azt állítja, hogy a helyzet stabilizálódott a Sínain, szakértők szerint az egyiptomi vezetés nem igazán tud hatékonyan fellépni a szélsőségesek fenyegetéseivel szemben. A fejlemények aggasztóak Izrael számára is, hiszen három veszélyforrással kell számolnia délről: az Iszlám Állam helyi ágával, a Muzulmán Testvériség „önkénteseivel”, valamint a Gázából beszivárgó terroristákkal.

Amióta az orosz hadsereg egyre gyakrabban és egyre közelebb gyakorlatozik a svéd határokhoz, a skandináv ország lakossága is egyre nyugtalanabb. Húszezer főnél is kevesebb aktív állományával a svéd haderő lett a térség leggyengébb láncszeme, amely így nagy valószínűséggel a saját területeit sem képes megvédeni.

A világ lakosságának 42 százalékát képviselő vezetők gyűltek össze a héten az oroszországi Baskírföld fővárosában, Ufában. A BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika első számú vezetői mellett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamai is üléseznek Vlagyimir Putyin elnökletével. A világ lakott területének negyedét, gazdasági termelésének 27 százalékát adó országok vezetői fontos megállapodásokat hoznak tető alá, de azt még korai lenne kijelenteni, hogy a nyugati világ ellenpólusaként új hatalmi centrum lenne alakulóban.

Miközben az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy egy perccel sem vár tovább a június 12-ei határidőnél, a szigor úgy tűnik Iránra nem vonatkozik. Lapzártánkkor az Iránnal tárgyaló 5+1 csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja + Németország) képviselői már másodszor hosszabbították meg az eredetileg június 30-án lejárt határidőt a végleges atommegállapodás megkötésére – ezúttal már nem is jelöltek ki új időpontot.

Ökumenikus ima-összejövetelt és koncertet tartottak a közelmúltban a Vatikánban, ahol az üldözött keresztényekért imádkoztak. A rendezvényen illusztris protestáns egyházi személyiségek is részt vettek.

Míg Schiffer András Alekszisz Ciprasz rajongójának tűnik, addig Gulyás Gergely még akkor is félkommunista ámok-futásnak minősíti a Sziriza kormányzását, ha eufemizmust akar használni. Magyar politikusokat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a görög krízisről.

Néhány órán belül saját pártelnöke, Gyurcsány Ferenc záratta ki a DK-ból a politikust, aki egy Facebook-kommentben genetikai hibának, betegségnek nevezte a homoszexualitást, továbbá nyomda­festéket nem tűrő stílusban írt a homoszexuálisok vágyairól. De hogyan került a DK-ba? Homofóbnak tartja-e magát? Sütő László a Heteknek mesélte el a történetet.

Mihez kezd az Európai Unió a kontinensre zúduló menekültáradattal? Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét,  Schöpflin Györgyöt kérdeztük.

Ezentúl sokkal nehezebb lesz kideríteni, hogy egy miniszter mennyiért és milyen céllal járt külföldön a mi pénzünkből. A jövőben ugyanis fizetőssé válhat a közérdekű adatigénylés, méghozzá úgy, hogy az adatgazda tetszőlegesen dönti el, hogy mely információkért milyen felárat fizessen az adatigénylő. Az új szabályozás megkönnyíti az adatkiadás elodázását vagy akár a megtagadását is.

Nagy visszhangot váltott ki múlt heti számunkban Mészáros István Lászlónak, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága volt alelnökének a cikke. (A melegházasság puccsszerű bevezetése. Hetek, 2015. július 3.) Szintén a múlt héten a valasz.hu interjút készített Ruff Tibor filozófus-teológussal a Hit Gyülekezete álláspontjáról, a mandiner.hu pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát véleményét idézi a homoszexualitás kérdésében. A válaszokból kiderül: a keresztény világ álláspontja  Magyarországon is megosztott. Összeállításunkban idézünk ezekből a vélemé­nyekből és olvasóink üzeneteiből is, amelyeket cikkeinkhez küldtek vagy posztoltak a Facebookon.

Lehet gömbölyű, hosszúkás, sőt újabban kocka alakú is. Van, aki azért szereti, mert hűtve kitűnő szomjoltó, és van, aki egyszerűen az ízéért kedveli, míg mások azért, mert kalóriaszegény, mégis laktat. De vajon mitől egészséges, meddig jó fogyasztani, hogyan tároljuk, és egyáltalán hogyan ismerjük fel az érett, jó ízű görögdinnyét?

Magyarország a két világháború között negyvenegy országba exportálta textilipari termékeit. A Goldberger család annyira innovatív volt a textilgyártásban, hogy még a híres párizsi Lafayette áruház is forgalmazta a műselymüket. Hogyan lehettünk volna, és hogyan nem lettünk igazi divatnagyhatalom?

A műfű egyre inkább terjed hazánkban is, nemcsak a sportpályákon, hanem már otthoni használatra is. Vajon mik azok az okok, amelyek miatt egyre többen választják a műfüvet az élő gyep mellé, vagy akár helyette? Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az érveket és ellenérveket, amik a műfű telepítése előtt előkerülhetnek.