A fővárostól mindössze 100 kilométerre északra található Kaya városka környékén férfiak ülnek egy csűr előtti árnyékban. Mindannyian családfők. Az elmúlt hónapokban menekültek el falujukból szeretteikkel.
Egyikük, Zakaria veszi magához a szót, és mesélni kezd. A támadók motoron jönnek, van, hogy húszan, ötvenen vagy százan, állig felfegyverkezve. Körbeveszik a falut, és a férfiakat akarják. Némelyeket megölnek közülük, a nőket békénhagyják. Nem egyes csoportokra támadnak, hanem válogatás nélkül mindenkire: katolikusra, muzulmánra, animistára. „Ezek közönséges banditák. Nem tudjuk, kik ők, és mit akarnak” – magyarázza. Volt, akit élve el tudtak fogni közülük a biztonsági erők, ők azt mondták, hogy területet akarnak foglalni. Amikor elfoglalnak egy zónát, kiteszik a zászlójukat. „Elhajtják az állatainkat, elvisznek mindent” – folytatja Zakaria.
Az emberekre nem vigyáz sem a katonaság, sem a rendőrség, magukra vannak utalva.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.03.20. (XXIV/12)
