Jared Isaacman, az ügynökség új igazgatója „az emberes űrrepülés úttörőjeként” dicsérte, de Suni Williamsre leginkább a Boeing új Starliner kapszulájának szerencsétlen első űrrepüléséről fogunk emlékezni.

MÁR CSAK PÁR NAP! Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár autót nyerhet! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

2024 júniusában ugyanis Williams és Barry „Butch” Wilmore egy

rövid tesztmisszióra indultak az ISS-hez, de műszaki problémák miatt végül 286 napra az űrben ragadtak. 

Az ügy politikai viharokat is generált a Földön, Elon Musk és Donald Trump ugyanis a Joe Biden-kormányt tette felelőssé azért, hogy a páros ilyen hosszan az űrben rekedt.

Mission accomplished, Suni. 🚀

After 27 years at @NASA, astronaut Suni Williams retires following a career that helped redefine human spaceflight. With 608 days in space, three missions to the International @Space_Station, and a record-setting 62+ hours of spacewalks, her legacy… pic.twitter.com/xtfpF6IpRn

— NASA's Johnson Space Center (@NASA_Johnson) January 21, 2026

Tavaly márciusban sikerült végül hazatérniük egy SpaceX Dragon kapszulával. Wilmore a New York Times podcastjában arról beszélt, hogy a meghosszabbított tartózkodásuk időnként embert próbáló volt, de szó sincs arról, hogy magukra hagyták volna őket.

Williams összesen háromszor repült az űrbe: 2006 decemberében a Discovery amerikai űrsiklón, 2012 júliusában egy orosz Szojuz űrhajón, majd 2024-ben a Starliner misszióban.

Összesen 608 napot töltött az űrben, ezzel a második leghosszabb űrbéli tartózkodást tudhatja magáénak a NASA űrhajósai között, Peggy Whitson 695 napja után.

(Guardian/Hetek)