Amerikai és török szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a vizsgálatok kezdeti szakasza nagyon ígéretes, s utaltak arra is, hogy
talán valóban egy ember alkotta objektum húzódik az említett hegy alatt.
Kreacionisták már hosszú ideje képviselik azt az álláspontot, hogy Noé bárkája valóban létezett, amit feltehetően a Durupınar néven ismert sziklás terület alatt földeltek el Törökország keleti részén.
3D scans show boat-like formation matching 'biblical' description of Noah’s Ark, archaelogists say https://t.co/UQ1riHGaTf pic.twitter.com/Cd3BdXY120
— The Christian Post (@ChristianPost) September 28, 2021
Geológusok ezzel szemben azt állítják, hogy az impozáns képződmény, melyet még fél évszázaddal ezelőtt fedeztek föl a térségben, nem több egy szokatlan sziklaformációnál.
A veterán bárkavadász, Andrew Jones vezette csapat azonban úgy véli, a kutatás során készült egyes képeken látható valami, ami Noé bárkájára emlékeztet. A földbe hatoló radarral (GPR) végzett méréseket az oregoni székhelyű Topa 3D végezte a helyszínen, akiket igencsak megleptek az eredmények.
Jones úgy nyilatkozott egy interjú alkalmával, hogy nem ilyesmire számítana az ember egy alakzattól, amely csupán egy szilárd kőtömb, vagy esetleg egy iszapfolyásból származó, véletlenszerűen felhalmozódott törmelék. Szerinte ugyanis ezen eredmények inkább utalnak arra, hogy
valóban egy ember alkotta hajóról van szó, mely egyezést mutat Noé bárkájának bibliai paramétereivel.
A „Noah's Ark Scans” néven futó projekten dolgozó csapat elmondta, hogy párhuzamos vonalat és derékszögeket fedeztek föl a felszín alatt, mely egészen szokatlan egy természetes, geológiai képződménytől.
A „hajóalakzat” hossza pedig – állításuk szerint – megegyezik a bárka Bibliában szereplő „pontos hosszával”, ami megközelítőleg 150 méter – bibliai mértékegységben 300 könyök.
Egyébként még évekkel ezelőtt megépítették Noé bárkájának a mását a bibliai leírásoknak megfelelően Kentucky államban, amely autentikusan tárja a látogatók elé, hogyan nézhetett ki az egykori robosztus hajó.
A Mózes első könyvében szereplő beszámoló szerint az özönvíz után Noé bárkája az Ararát-hegyen feneklett meg (1Mózes 8:4):
„A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.”
Az Ararát-hegy a mai Törökország keleti régiójában található, több mint 5000 méter magas hegység, nem messze – mintegy 50 kilométerre – a Tendürek-hegytől, ahol a kutatások zajlanak.
A kutatási helyszínt eredetileg Ilhan Durupinar, az akkori török hadsereg kapitánya fedezte föl még 1959-ben, aki katonai légifelvételeken szúrta ki a hajóra emlékeztető alakzatot. Felfedezése azonban csak kis ideig tartó nemzetközi érdeklődést váltott ki a helyszín iránt, ami idővel alábbhagyott.
A durupinari helyszínt később, a hetvenes, illetve a kilencvenes években személyesen is meglátogatta a kétes hírű kutató, Ron Wyatt. Wyatt megállapításai nyomán pedig – melyek a Noé bárkája teóriát támasztották alá – más kutatók, régészek és tudósok is megvizsgálták a helyszínt.
A legújabb vizsgálatokat lefolytató kutatócsoport viszont úgy tárta a nyilvánosság elé eredményeit, hogy azok miatt felül kell majd vizsgálni az eddigi, jellemzően szkeptikus álláspontokat.
Reményeik szerint a jövőben még több vizsgálatot tudnak majd végezni a helyszínen – idővel akár fúrásokat és ásatásokat is.
Alakuljanak bárhogyan is a további munkálatok, az özönvízről és Noé bárkájáról szóló bibliai történetek korszakokon átívelően tanították és tanítják az emberiséget arra, hogy az Istennel szembeni lázadás nem maradhat következmények nélkül.
(The Sun/Hetek)
hetilap
hetilap
hetilap
hetilap
