A feszült ukrajnai helyzet és a frontvonalakon túli kölcsönös drón- és rakétacsapások közepette végrehajtott keddi titkos misszió célja az volt, hogy elejét vegye egy esetleges orosz hibrid hadviselésnek vagy korlátozott katonai akcióknak a térségben. Az amerikai hírszerzés vezetőjét szállító katonai repülőgép a nyilvános repüléskövetési adatok szerint Lettországból szállt fel, ami még inkább aláhúzza a balti régió védelmének kiemelt fontosságát.
A tárgyalások során Ratcliffe határozottan felszólította Moszkvát az Iránnak nyújtott katonai és gazdasági támogatás mérséklésére is.
Az amerikai fél sürgette, hogy Oroszország hagyjon fel a fegyverek és védelmi technológiák megosztásával Teheránnal, amely többek között az iráni drónarzenál bővítését is szolgálja.
A figyelmeztetés különösen időszerű, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter éppen a napokban helyezett kilátásba szigorú szankciókat az Iránnal gazdasági kapcsolatokat fenntartó országok ellen, és Ratcliffe óva intette Moszkvát az ezekre adott esetleges „túlreagálástól”.
Bár a CIA nem reagált a megkeresésekre, Donald Trump amerikai elnök egy rádióinterjúban elismerte a látogatás tényét, amelyet „félig-meddig rutinszerűnek” nevezett, de megerősítette, hogy az egyeztetés az ukrajnai háború lezárását célozta. Ez a látogatás rendkívüli jelentőségű, hiszen
ez az első ismert alkalom, hogy Trump elnöksége alatt a CIA igazgatója Moszkvába utazott.
Nem ez az első eset azonban, hogy az elnök kényes diplomáciai küldetésekre használja a hírszerzés vezetőjét: Ratcliffe idén májusban Kubában is járt egy hasonlóan titkos misszió keretében. A lépés jól mutatja, hogy Washington a feszültségek ellenére is kész közvetlen csatornákon keresztül határozott és egyértelmű korlátokat szabni a Kreml törekvéseinek.
(Politico/Hetek)
hetilap
hetilap
hetilap