A vallási épület még tavaly került célkeresztbe a kormányerők és a lázadó milícia összecsapása közepette, ami több száz halálos áldozattal járt, de

a számok csak most kerültek nyilvánosságra az elvágott telefonvonalak, és az újságírókat érintő tilalmak miatt.

Ahogy a Tigré régió ismét felveszi a kapcsolatot a külvilággal, az atrocitások és azok következményeinek egyik szemtanúja beszámolt arról, mi is történt 2020 novemberének utolsó hétvégéjén.

Az etióp keresztény diakónus összegyűjtötte az áldozatok személyigazolványait, és a tömeges eltemetésükben is segédkezett. Mivel Akszúmban maradt, ezért neve elhallgatásával nyilatkozott csak az AP News-nak a 800 áldozatot követelő mészárlásról. 

A halottak között számos helyi hívő is volt, aki a templomba sietett, hogy megvédje a fa ládát, mely hitük szerint Mózes Isten által kapott Tízparancsolatát őrzi.

“Ha Akszúmot támadja valaki, elsősorban az ortodox tigrébeliek, de az etióp ortodox keresztények identitását is támadja"

- jelentette ki a helyzet kapcsán Wolbert Smidt régióra specializálódó etnotörténész.

Egy normális évben több ezer ember gyűlik össze a Sion templomnál november végén, hogy megünnepelje a napot, amikor az etióp hit szerint a szövetség ládáját Jeruzsálemből Etiópiába hozták az ősi időkben. Ehelyett tavaly a templom a menekültek otthona lett.

Berontottak a templomba, és aki menekült, arra azonnal tüzet nyitottak

A diakónus felidézte, hogy az ominózus hétvégén hogyan rontottak be a katonák a templomba, és hogyan szorították sarokba, majd rángatták ki a híveket, minden menekülőre tüzet nyitva.

“Egy pappal sikerült elmenekülnünk. Ahogy az utcára értünk, mindenhonnan fegyverropogást hallottunk."

Ennek ellenére tovább menekültek a hullák és a sebesültek között botladozva és rejtekhelyet kutatva.

Adiakónus szerint a konfliktus áldozatainak nagy részét aznap ölték meg, de a lövöldözés és a fosztogatás másnap is folytatódott. 

"Gyilkolni kezdték azokat az embereket, akik templomból hazamentek vagy egyik házból a másikba átmentek, egyszerűen csak azért, mert az utcán voltak"

- mondta az AP-nek egy másik tanú, Getu Mak egyetemi oktató. - "Borzalmas volt látni." A szállodai szobájából figyelte a verekedést, majd amint enyhült egy kicsit a helyzet, elmenekült.

"Szinte minden sarkon volt egy holttest" - mondta. - "Minden otthonban sírtak az emberek."

A Tigray-konfliktus szörnyűségei Afrika többi részétől és a világtól való elszigeteltsége miatt hosszú ideig nagyrészt rejtve maradtak.

Abiy Ahmed etióp miniszterelnök, aki a szomszédos Eritreával való békekötésért 2019-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, az amerikai választások idején adott hírt először az összecsapásokról.

Tigré regionális erőit, akiknek vezetői hivatalba lépése előtt közel három évtizedig uralták Etiópiát, az etióp katonaság megtámadásával vádolta, azok viszont a hónapokig tartó feszültségek utáni önvédelemnek nevezték a fellépést.

Míg a világ a Tigréhez való hozzáférést kéri, hogy kivizsgálja az atrocitásokat minden oldalon, és segélyeket juttasson el éhes emberek millióihoz, a miniszterelnök mindeddig elutasította a külső beavatkozást.

Ahmed november végén hirdetett győzelmet, tagadja hogy katonái civileket is megöltek volna a harcok során, illetve azt is, hogy több ezer eritreai katonát is bevetett a konfliktusban.

Az öldöklés a diakónus szerint mindezek ellenére folytatódik az országban.

(AP News/Hetek)