Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A százfős Szenátusban jelenleg 50-48 arányban a republikánusoké a többség, azonban a mai nap kritikus fontosságú, hiszen Georgiában most döntenek két szenátori mandátumról, ami egészen átrajzolhatja Amerika jövőjét. Abban az esetben, ha mindkét helyet a demokrata jelöltek nyernék meg, a testület az 50-50 állás ellenére a demokraták javára billenne, mivel kiegyenlített szavazás esetén a regnáló alelnök szavazata dönt, aki jelen esetben nagy valószínűséggel a demokrata Kamala Harris lesz.
Az amerikai szenátus dönt a törvények elfogadásán túl legfelsőbb bírósági bírák és nagykövetek kinevezéséről, politikai botrányok kivizsgálásáról és államközi szerződések ratifikálásáról is.
Rendkívül szoros a verseny Georgiában, ahol republikánus oldalról Kelly Loeffler és David Perdue szenátor versenyzik Jon Ossoff és Raphael Warnock demokrata szenátorok ellen az elnök ellensúlyaként működő testület irányításáért.
Donald Trump hivatalban levő elnök és Joe Biden megválasztott elnök a tegnapi napon kampánybeszédekben álltak ki a jelöltek mellett.
Trump kijelentette, Osoff és Warnock a "legszélsőségesebb jelöltek az állam, sőt lehet, hogy még az ország történetében". A hivatalban levő elnök hozzátette: a megválasztásuk esetén létrejövő demokrata többséggel az ország a szocializmus felé tolódna el, emelnék az adókat, demokrata legfelsőbb bírákkal "tömnék meg" a testületet és elfogadnák a zöld New Dealt is.
"A demokraták Venezulát akarnak csinálni Amerikából, ahol nincsenek munkahelyek, prosperitás, jogok, szabadság, és nincs jövője az embereknek és családjaiknak."
Az, hogy hogyan tervezi meg mandátumát hivatalba lépő elnök, erősen függ attól. hogy milyen kongresszussal kell-e majd dolgoznia, azonban a helyzet kiszámíthatatlan, hiszen Georgia, ami az elmúlt húsz évben republikánus bástya volt, demográfiai változásoknak köszönhetően egyre inkább a demokrata irányba tolódott.
A korai adatok szerint több, mint három millió ember, a regisztrált szavazók kicsit több, mint 39 százaléka szavazott már le.
A demokraták optimisták jelöltjeik esélyeivel kapcsolatban, mivel az eddig beérkezett adatok azt mutatják, hogy a demokrata irányba hajló fekete szavazók nagyobb százalékban képviseltetik magukat, mint a novemberi választáson.
Amennyiben ők adják mindkét georgiai szenátort, az így létrejövő 50-50-es szenátusi felállás nem döntetlent, hanem demokrata győzelmet jelent, hiszen a szenátus elnöke a mindenkori alelnök, ez esetben várhatóan Kamala Harris, aki döntetlen esetén maga is szavazhat.
Eddig úgy tűnik a Demokrata párt nyerte az elnöki széket és a képviselőházi többséget is, és ezzel együtt, ahogy arról a Hetek is beszámolt, a konzervatív irányvonallal szögegyenest szembemenő folyamatok indultak el: a házszabályok nyelvezetének gendersemlegesítése, az LMBTQ-emberek befogadásának erőszakos ráerőltetésének terve keresztény intézményekre, de a demokrata kongresszusi progresszív nyitóima is sokakban aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, mi is várható az Egyesült Államokban a következő négy évben.
A szenátus sorsa ma kiderül, az elnökválasztási eredményeket holnap azonban több, mint 140 republikánus képviselő és egy tucat republikánus szenátor tervezi megtámadni Ted Cruz vezetésével, sürgősségi 10-napos felülvizsgálatot követelve még a január 6-a előtt.
(Fox News/Hetek)
hetilap
hetilap
