Fotó: Iori Sagisawa/Pool Kyodo News via AP
A találkozót sokan az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, ahol Roosevelt, Churchill és Sztálin a második világháború utáni befolyási övezetekről tárgyalt. A Putyin–Hszi–Trump találkozó ugyanakkor abban más, hogy nincs mögötte közös háborús győzelem, egységes szövetséges blokk és a világ újraosztására irányuló konszenzus. A három nagyhatalom stratégiai érdekei részben ellentétesek: az USA és Kína verseng a technológiáért és a kereskedelemért, Oroszország pedig az ukrajnai háború körüli pozícióit próbálja erősíteni.
A csúcstalálkozó legfontosabb – és legnagyobb érdeklődéssel várt – geopolitikai témája az orosz–ukrán konfliktus befejezése, amelyet a felek a háború utáni európai biztonsági architektúra kialakításával szeretnének összekötni. Ehhez alapvetően szükséges a NATO és Oroszország közötti biztonsági dilemma feloldása, amelyet Trump személyes küldöttjei – Steve Witkoff és Jared Kushner – már a csúcstalálkozót megelőzően is előkészítettek Moszkvában.
Kijev és több európai vezető ugyanakkor aggodalommal figyeli a nagyhatalmi egyeztetéseket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin a kínai csúcson az európai határok megváltoztatását, a NATO-erők meggyengítését és az amerikai csapatok európai jelenlétének felszámolását tűzheti napirendre – ami szerinte Finnország, Svédország, a balti államok és Magyarország biztonsági helyzetét is érintheti. Zelenszkij szerint veszélyes fejlemény, ha a nagyhatalmak az érintett európai társadalmak feje fölött döntenek a kontinens biztonsági garanciáiról.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »