"Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?"

- jegyezte meg.

A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.

Mint mondta, a tálibok "erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot" akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.

"sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva"

- mondta Zabihullah Mudzsáhid.

Zabihullah Mujahid: China has good relations with our country, it should recognize us and help us in reconstruction. pic.twitter.com/wQcn1vFnkk

— Talib Times (@talib_times) September 6, 2021

Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása.

A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak "keményvonalasok", akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha "gyakorlati eredményeket" tud felmutatni.

A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele - 18 millió ember - humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak.

Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni

- jegyezte meg a lap.

A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

"Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon"

- mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz.

A "negatív forgatókönyv" megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és "Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett" - jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek - hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek - egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elismerést.

Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy

"természetesen beszélni kell a tálibokkal",

mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban.

A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása - fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón.

 Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához - húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt.

(MTI/Hetek)