Az Európai Uniós dokumentumot 381 „igen”, 253 „nem”, és 36 tartózkodás mellett fogadták el, azonban semmilyen jogi kötőerővel nem bír. A határozatban

nemcsak az Egyesült Államok részére fogalmazott meg kritikákat az Európai Parlament, hanem az EU-s tagállamok számára is üzent.

Arra hívja ugyanis fel őket, hogy támogassák és finanszírozzák az Egyesült Államokbeli civilszervezeteket, melyek „védelmezik és előmozdítják az országban a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat (SRHR), kifejezve ezzel is egyetemes elkötelezettségüket ezen jogok irányába”. Céljuk a határozattal az volt, hogy úgynevezett „biztos menedéket” biztosítsanak azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik a texasi jogszabály áthágása esetén jogi lépéssekkel kell, hogy szembenézzenek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy amerikai szövetségi bíró a nők alkotmányos jogaira hivatkozva ideiglenesen blokkolta a texasi szívdobbanás törvényt. A precedensértékű életvédelmi jogszabály csaknem tejes körűen betiltotta az abortuszokat az Egyesült Államok második legnépesebb államában. A hatályba lépett úgynevezett „szívhang törvény” gyakorlatilag a terhesség hatodik hetétől tiltja meg az abortuszt.

Ezzel a döntéssel az abortuszjogi szervezetek szerint a terhességmegszakítások 90 százaléka ellehetetlenül.

A törvény kemény kormányzati ellenállásba ütközött, az amerikai igazságügyminisztérium például kijelentette, védelmet nyújt majd azoknak a klinikáknak, melyek abortuszt is végeznek Texas államban, miután a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a hat hetesnél idősebb magzatok elhajtásának tilalmát az úgynevezett „szívdobbanás” törvény keretében. 

A minisztérium nyilatkozata szerint szövetségi rendőri támogatást nyújtanak akkor, ha egy abortuszklinika, vagy bármely azt látogató páciens „támadás alá kerül”. 

Az életvédelmi törvényt egy időre fel is függesztették, majd nem sokkal később újra érvénybe helyezték. A vita középpontjában az áll, hogy alkotmányos jog-e az abortusz, vagy sem.

Féltik a Roe v. Wade döntést

Egyébként az EU-s jogi dokumentumban külön kiemelik Joe Biden amerikai elnök kiállását a törvény ellen, illetve az abortuszhoz való alkotmányos jog mellett.

De hangot adtak a határozatban aggodalmaiknak is az amerikai Legfelsőbb Bíróság munkásságával kapcsolatban.

Szerintük ugyanis a jövőben veszélybe kerülhet azon precedens értékű ítélet, mely alapján a semmiféle túlterjeszkedő kormányzati szabályozás sem foszthatja meg a várandós nőket azon joguktól, hogy döntsenek az abortusz kérdésében. Ez volt az úgynevezett Roe v. Wade döntés, mely 1973 óta mérföldkőnek számít az Egyesült Államok ítélkezési gyakorlatában.

Nemtetszésüket fejezték ki az EU-s képviselők, amiért a texasi törvény nem csupán Texasban érinti majd hátrányosan a „nők egészségügyi ellátását és szabad választáshoz való jogát”, de más egyéb államokban is. Ugyanis tizenegy további államban úgynevezett „trigger törvényeket” alkottak meg, melyek az abortuszhoz való jogot szűntetnék meg, ahogy félre kerülne az útból a Roe v. Wade döntés, mint jogi akadály.

A magzati élet megítélése

Az abortuszhoz való jog úgy szerepel a meghozott EU-s határozatban, mint a szexuális és reprodukciós egészség és jogok (SRHR) része, valamint az egészség/egészségügy elengedhetetlen eleme. A szexuális és reprodukciós egészség és jogok kategóriáját úgy jellemzik, hogy az

„az emberi méltóság alapvető része, és lényegileg kapcsolódik a nemek közötti egyenlőség vívmányához, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelemhez”.

A kérdés jobb megértéshez látni kell, hogy a magzatot a világ különböző jogrendszerei eltérő módon és mértékben részesítik védelemben. Ennek alapja pedig az, hogy embernek tekinti-e az adott jogi rendszer a magzatot, vagy sem.

Hiszen ha emberként tartanák számon, lenne jogalanyisága, és így az abortálás emberölésnek minősülne. Ez pedig elfogadhatatlan volna.

A nagy port kavaró texasi törvény például a szívdobbanáshoz köti a magzat védelmét, ami jellemzően a várandósság hatodik hetétől mutatható ki. Korábban Lengyelországban is hatalmas felháborodást váltott ki a tavalyi év során elfogadott abortusztörvény, mely alapján a beteg magzatok esetében is alkotmányellenes a terhességmegszakítás.

Még 1994-ben fogadták el egyébként az ENSZ-ben azon határozatot, mely szerint a nemzeti parlamenteknek jogukban áll szabályozni az abortusz kérdését, ugyanakkor éppen az abortusz egy olyan lelkiismereti, társadalmi kérdés, illetve politikai ügy, amely végletesen megosztja a különböző világnézetű társadalmi csoportokat, kulturális és vallási közösségeket szerte a világban.

Kitekintés az ókorba

Meglepő módon egyébként már az ókorban is rögzítettek bizonyos elveket vagy rendelkezéseket a magzatokra vonatkozóan – az antik Rómától a görögökön keresztül egészen Hammurapiig. Hammurapi törvénykönyvében (Kr. e. XVIII. sz.) például a magzatok ellen elkövetett bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekményekkel estek egy megítélés alá, vagyis nem vették emberszámba a magzatokat.

A görögök közül érdemes kiemelni Hippokratész (Kr. e. 460-370) nevét, akit az orvostudomány atyjaként tartanak számon. A neki tulajdonított ókori esküszöveg, a hippokratészi eskü egyik részlete így szól:

„Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” 

Az antik Rómából a legkorábbi releváns jogforrás, a Tizenkét táblás törvények (Kr. e. 451–450) ugyanakkor lehetővé tették az apa számára, hogy fogyatékosan született gyermekét, illetve nem kívánt leánygyermek megölje. Az abortusz a Római Birodalomban nem volt elterjedt, mivel híján volt a szükséges eszközöknek a terhességmegszakítás biztonságos lebonyolításához.

Két módon oldották meg mégis a dolgot; egyik a méregivás volt, a másik pedig a női hasra/hasba történő fizikai ráhatás/behatás. Ezek az „eljárások” azonban a várandós nők számára igen súlyos egészségkárosodást, vagy akár halált is okoztak.

Teljesen más szemlélettel lépetek fel az első századtól kezdődően a keresztény közösségek, akik már a megfogant élet védelmét és értékét hirdették.

(Pncius/Hetek)