Forrás: Shutterstock/PuzzlePix
Támogatói előtt világossá tette, hogy megválasztása esetén akár közvetlenül is szembeszállna a zsidó állammal, és hadihajókat küldene Izrael partjaihoz azon hajók védelmére, amelyek megkísérlik áttörni az övezet „bűnös blokádját”.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
„Ha szükséges, katonai erőket is bevetek”
– fogalmazott beszédében Mélenchon, kijelentve, hogy nem habozna katonai beavatkozást indítani „az izraeli megszállás és a gázai holokauszt megállítása érdekében” Gázában, Ciszjordániában, a Golán-fennsíkon és Libanonban. A felelőtlen fegyveres fellépéssel való fenyegetőzés nemcsak példátlan egy NATO-tagállam leendő elnökjelöltjétől, de közvetlen fegyveres konfliktusba sodorná Franciaországot.
A párt L’Avenir en commun című elnökválasztási kiáltványa egy olyan egyoldalú és romboló külpolitikai programot vázol fel, amely a hagyományos szövetségi rendszerek szétverésére és Izrael diplomáciai ellehetetlenítésére épül. Mélenchon azzal vádolja a hivatalos francia vezetést, hogy „megengedte a gázai népirtást”, győzelme esetén pedig szankciókat vezetne be a „Netanjahu-kormány” ellen, és kezdeményezné az Európai Unió és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését.
Sőt, feladva a hagyományos francia diplomáciai konszenzust, a kétállami megoldás helyett már egy „egyenlő kétnemzetiségű állam” koncepcióját támogatja, nyíltan megkérdőjelezve Izrael zsidó államként való létezését. Miközben a szélsőbaloldali politikus Emmanuel Macront „diplomáciai kettős mércével” vádolja, ő maga még kirívóbb részrehajlást tanúsít: a kiáltványában kiléptetné Franciaországot a NATO-ból, Kína emberi jogi visszaéléseivel szemben pedig feltűnő elnézést mutat.
Mélenchon agresszív polarizációja és radikalizmusa azonban nemcsak a nemzetközi stabilitásra jelent kockázatot, hanem a közvélemény-kutatások szerint belpolitikailag is csődöt mond.
Habár az Ifop felmérése alapján az LFI vezére 15–20 százalékos támogatottságával jelenleg a baloldal legesélyesebb jelöltje a második hely megszerzésére, személye a többség számára elfogadhatatlan. A kutatás rámutat, hogy az elnökválasztás második fordulójában az első helyen álló Marine Le Pen bármelyik lehetséges riválisát legyőzné, de a legnagyobb, megsemmisítő arányú vereséget (68%–32%) éppen Mélenchonra mérné.
Ahelyett, hogy valós és hiteles kormányzóképes alternatívát nyújtana, a szélsőbaloldali politikus a háborús kardcsörtetéssel és a radikális rétegek hergelésével éppen legnagyobb jobboldali riválisának kövezi ki az utat az Élysée-palotába.
(Le Monde/Hetek)
hetilap
hetilap