Egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Fly Dubai légitársaság Dubaiból Tel-Avivba tartó menetrend szerinti utasszállító FZ1073 számú járata repülés közben vészjelzést adott le, majd a gép transzpondere átváltott a nemzetközi légiközlekedésben eltérítést jelző, úgynevezett „Squawk 7500”-as kódra – írja gyorshírében a ynet izraeli hírportál.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Frissítés: Az izraeli kormány bejelentése szerint a dubaji járat leszállt a szaúd-arábiai Tabuk repülőterén. Az incidens kivizsgálása zajlik, a legutóbbi információk alapján a pilóták között törhetett ki verekedés, ezért adott le a járat vészjelzést.

A járatot ezt követően azonnal eltérítették eredeti útvonalától, és a repülőgépnek Szaúd-Arábiában kellett kényszerleszállást végrehajtani. Az izraeli légierő több vadászgépet indított a repülőgép után a szaúdi légtérbe, miközben Jeruzsálemben rendkívüli riadókészültséget rendeltek el. Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter a katonai és hírszerzési vezetőkkel kiegészülve azonnali biztonsági válságtanácskozást hívott össze. A vészhelyzetről egyelőre nem tettek közzé további információkat, így nem tudni, hogy pontosan mi történt a repülőjárattal, és a fedélzetén tartózkodó utasokkal. Ami tény, hogy az FZ1073-as járat eltűnt a radarképernyőkről.

A korábbi hasonló incidensek és biztonsági protokollok alapján megpróbáljuk felvázolni, milyen lehetséges forgatókönyvek várhatók, és mit léphetnek a felek a vészjelzést követően. 

A gépeltérítést jelző speciális kód leadása a polgári repülésben azonnal a legmagasabb fokú katonai és nemzetbiztonsági riasztást lépteti életbe. Jelenleg két fő teória áll az elemzők előtt:

1. Technikai vagy emberi műhiba, vagyis téves riasztás történt. A légiközlekedés történetében nem példa nélküli, hogy a pilóták műszeres hiba vagy figyelmetlenség miatt rossz transzponderkódot állítanak be (például a 7700-as általános vészjelzés vagy a 7600-as rádiókapcsolat-vesztés helyett beütik a 7500-at). Amennyiben erről van szó, a szaúdi hatóságok a gép átvizsgálása és a személyzet kikérdezése után rövid időn belül tisztázhatják a helyzetet.

2. Valódi gépeltérítési vagy biztonsági fenyegetés történt. Amennyiben a fedélzeten erőszakos cselekmény vagy fizikai behatolási kísérlet történt, az incidens azonnal elsőrendű nemzetközi válsággá lép elő.

Az eddigi információk alapján az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb, miután a biztonsági kabinet ülésével párhuzamosan az izraeli belső biztonsági szolgálat (Shin Bet) és a Moszad azonnal felvette a kapcsolatot a partnerhírszerzésekkel. Mivel Izrael nem rendelkezik közvetlen diplomáciai kapcsolatokkal Szaúd-Arábiával, a háttérben az Egyesült Államok lépet fel fő közvetítőként. A jeruzsálemi kormány elsődleges prioritása az állampolgárai biztonsága és mielőbbi hazajuttatása, miközben az izraeli légierő magas fokú cselekvési és védelmi készenlétben áll.

Szaúd-Arábia számára is a helyzet rendkívül érzékeny. Rijádnak a nemzetközi jog alapján kötelessége garantálni a bajba jutott polgári gép és az utasok védelmét. Bár az ország és Izrael között nincs hivatalos diplomáciai viszony, az elmúlt években megindult közeledés és az Ábrahám-megállapodások szellemében Rijád várhatóan mindent megtesz a helyzetet megoldására: biztosítja a repülőteret, elszigeteli a gépet, és szorosan együttműködik az amerikai diplomáciával az utasok biztonságos átadásáért.

Az incidens nem véletlenül váltott ki rendkívüli megdöbbenést Izraelben, miután a múltban számos drámai légeltérítés célpontjai voltak izraeli repülőgépek és állampolgárok. A '60-as, '70-es és '80-as években a palesztin terrorszervezetek (mint a PFLA és a Fatah) elsődleges aszimmetrikus fegyverévé a polgári repülőgépek eltérítése vált.

• El Al 426-os járat (1968):** A történelem egyetlen sikeres izraeli gépeltérítése, amikor a PFLP fegyveresei Algériába kényszerítették az El Al gépét, és hetekig túszként tartották a foglyokat.
• Dawson’s Field (1970):** Egyetlen nap alatt négy nyugati utasszállító eltérítése Jordániába, amely végül a jordániai polgárháborúhoz (a „Fekete Szeptemberhez”) vezetett.
• Entebbe-i akció (1976):** A leghíresebb fejezet, amikor egy Párizsból Tel-Avivba tartó gépet Uganda fővárosába térítettek el. Az izraeli kommandósok bravúros katonai akcióval szabadították ki a túszokat több ezer kilométerre az anyaországtól – ebben az akcióban vesztette életét a jelenlegi miniszterelnök bátyja, Jonatán Netanjahu is.

A gépeltérítés a hidegháborús időszakban a legfőbb politikai zsarolóeszköz volt: palesztin foglyok szabadon bocsátását és nemzetközi figyelmet igyekeztek vele kicsikarni.

Az utóbbi évtizedekben azonban gyakorlatilag megszűntek meg a gépeltérítések, nem véletlenül. 

Egyrészt az El Al légitársaság és az izraeli repülésbiztonság a tragédiákból tanulva a világ legszigorúbb védelmi rendszerét építette ki. Bevezették többek között:

• A fegyveres légikísérők (air marshals) jelenlétét minden járaton.
• A pilótafülkék **dupla, golyóálló és páncélozott ajtóit**, amelyeket belülről a repülés teljes ideje alatt reteszelnek.
• A többlépcsős, profilalkotáson alapuló földi utasellenőrzést.

Fordulópontot hozott a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás, ami után a világ többi része is átvette az izraeli protokollok jelentős részét. Megszűnt a lehetőség, hogy fegyverrel vagy késsel be lehessen hatolni a pilótafülkébe, a pilótáknak pedig szigorú utasításuk van arra, hogy fenyegetés esetén sem nyithatják ki az ajtót.

Ezt követően a terrorszervezetek felmérték, hogy a polgári repülés szigorú védelme miatt a gépeltérítések „költség-haszon” aránya rendkívül leromlott: a siker esélye minimális, a lebukásé szinte biztos. A fókusz átkerült a technológiailag könnyebben kivitelezhető, de pusztító módszerekre: a **rakétatámadásokra, az olcsó öngyilkos drónokra**, valamint a lokális, puha célpontok elleni merényletekre.

Ahogy említettük tehát a szaúdi incidens pontos háttere még tisztázásra vár. Legyen szó akár műszaki tévedésről, akár valódi biztonsági incidensről, az esemény jól mutatja, hogy a Közel-Kelet feletti légitérben bármelyik pillanatban rendkívüli helyzet állhat be. 

A Hetek stábja továbbra is kiemelten követi a fejleményeket, amint új információk érkeznek az utasok állapotáról és a diplomáciai egyeztetésekről, frissítjük elemzésünket.