Felismerte, hogy a Déli-sark jege részecskék nyomon követésére is jó, Nobel-díjat kapott

Felismerte, hogy a Déli-sark jege részecskék nyomon követésére is jó, Nobel-díjat kapott

Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért - jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

"Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető jelentőségű volt az IceCube (Jégkocka) Neutrínóobszervatórium - egy fényérzékelőkkel felszerelt, óriási jégtömb - létrehozásában.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Az IceCube segítségével a kutatók képesek észlelni a világegyetem rendkívül nagy energiájú távoli folyamataiból származó neutrínókat"- emelték ki az akadémia közleményében.

"Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, amely fantasztikus eszközt adott a kezünkbe. Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat"

- hangsúlyozta Mark Pearce, a Fizikai Nobel-díj Bizottság elnöke.

A 82 éves, Belgiumban született Halzen az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem tudósa. A kitüntetés 12 millió svéd koronával (392 millió forinttal) jár. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el. Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat:

  • 1905-ben a Németországban élt Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)";
  • 1963-ban az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért";
  • 1971-ben a Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes (Dennis Gabor) "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
  • 2023-ban a Németországban dolgozó Krausz Ferenc "az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért" vehette át a kitüntetést.

(MTI / Hetek)
 

Itt állítsd be, hogy a Google kereső elöl hozza a hetek.hu-s találatokat
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!