Az Európai Biztottság plenáris ülése.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Az Európai Biztottság plenáris ülése.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Az Európai Bizottság (EB) 2021-ben a magyarországi „pedofiltörvény” elfogadása miatt hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást indított, ami 2022 júliusában lépett újabb szakaszába, amikor a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot. A kereset fő indoka az volt, hogy a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényünk sérti a kis- és nagykorú LMBTQ-személyek alapvető jogait, s ezáltal az uniós alapértékeket is.
A Bizottság azt kifogásolta, hogy a 2021 júniusában elfogadott pedofiltörvény rendelkezéseinek egy része a kiskorúak hozzáférését korlátozza az olyan tartalmak és hirdetések tekintetében, amelyek az úgynevezett „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg.”
Az EB közleménye szerint a magyar törvény sérti többek között az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az EU Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogokat, s ily módon az EU által lefektetett közös értékeket is.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »