A tíz csapás közül többet is járványnak tekinthetünk, ugyanakkor a csapások elmúlása után adott egyiptomi reakció is ad egy paradigmát: a zsidók a felelősek és ezért el kell pusztítani őket. Azóta eltelt mintegy három és fél ezer év, mégis, a napjaink világjárványa idején elhangzó vádak ismételten a zsidóságot teszik felelőssé a csapásért.
Mielőtt a zsidókról, mint ellenségeik szerint a csapások fő okozóiról írnánk, fel kell tárnunk azt, hogy maga a zsidó nép hogyan viszonyul a járványokhoz. Maga a Tóra írta elő a fertőzésgyanús személyek számára a mosakodást és az elkülönítést. A fertőzötteknek és a gyanúsaknak ki kellett vonulniuk a közösségből. A lappangási idő alatt életvitelszerűen két hetet távol kellett maradni a közösségtől, annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzés átadását. Akiről bebizonyosodott, hogy fertőző beteg, annak véglegesen el kellett hagynia a közösséget, és az ő felelőssége volt gondoskodni arról, hogy a társadalom egészséges tagjai időben észleljék a betegségét és el tudják kerülni a kontaktust vele.
Ugyanakkor évezredeken keresztül arra is törekedtek, hogy az orvostudomány adott eszközeivel megelőzzék vagy kezeljék a betegségeket. Csak néhány szélsőséges zsidó irányzat az, amely napjainkban elutasítja a védőoltásokat. Ilyen a Neturei Karta elnevezésű csoport, vagy ezt az álláspontot képviseli William Handler rabbi, aki szerint a gyermekeiket beoltató szülők tulajdonképpen emberáldozatot követnek el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a zsidóságot általában nem ez a fatalista, fanatikus álláspont jellemzi, hanem a betegségek (köztük a fertőzőek) megelőzése és gyógyítása.
2020.04.10. (XXIV/15)
