A látványos kilövést mintegy 400 ezer néző kísérte figyelemmel a helyszínen, jelezve a küldetés rendkívüli nemzetközi jelentőségét. Az 1972-es Apollo 17 misszió óta ez az első alkalom, hogy az emberiség elhagyja az alacsony föld körüli pályát, megnyitva az utat a jövőbeli holdbázis és a további űrkutatási célok előtt.
Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas
A négytagú legénység történelmi mérföldköveket állít fel: Christina Koch az első nő, Victor Glover az első színes bőrű űrhajós, a kanadai Jeremy Hansen pedig az első nem amerikai, aki eljut a Hold közeli térségbe.
Liftoff.
— NASA (@NASA) April 1, 2026
The Artemis II mission launched from @NASAKennedy at 6:35pm ET (2235 UTC), propelling four astronauts on a journey around the Moon.
Artemis II will pave the way for future Moon landings, as well as the next giant leap — astronauts on Mars. pic.twitter.com/ENQA4RTqAc
A tíz napos tesztrepülés során az Orion kapszula minden eddigi embernél messzebb jut majd a Földtől, több mint 400 ezer kilométeres távolságba kerülve, amivel megdöntik az Apollo 13 rekordját.
Bár a Hold felszínén ezúttal még nem szállnak le, a csapat feladata az életfenntartó rendszerek kritikus tesztelése és a jövőbeli leszállóhelyek fotózása a déli sarkvidéken.
Az Artemis II sikere alapvető feltétele a NASA nagyszabású terveinek, amelyek között egy 20 milliárd dolláros holdbázis kiépítése is szerepel az évtized végéig.
A jelenlegi misszió során szerzett tapasztalatok készítik elő a 2028-ra tervezett Artemis IV küldetést, amelynek során az ember visszatérhet a Hold felszínére.
Bár a program jelentős csúszásokkal és költségtúllépéssel küzdött, Jared Isaacman, a NASA új vezetője hangsúlyozta: azért térnek vissza a Hold környezetébe, hogy ott tartósan megvessék a lábukat.
(Guardian/Hetek)
hetilap
hetilap