Trump idén júliusban aláírt adóterve – amelyet az elnök a rá jellemző szerénységgel „One Big, Beautiful Bill”, azaz „Egy Nagy és Csodálatos Tövény” néven emleget – szerint

a teljes jövedelemadó-mentességet fokozatosan vezetnék be.

Első lépésként az évente 200.000 dollár (mintegy 7 millió forint) alatt keresőknek engednék el az adót, továbbá mentesítik a borravalót, a túlóráért kapott pénzt és a szociális ellátásként kapott összegeket az adófizetés alól.

Az elnök szerint indokolatlan és méltánytalan, hogy az amerikaiak a kemény munkájuk után adót fizessenek csak azért, mert amerikai állampolgárok. A személyi jövedelemadót az Egyesült Államokban csak 1913-ban vezették be, igaz, azóta folyamatosan emelkedett a mértéke.

Trump azt állítja, hogy a vámok révén az állam pótolhatja a kieső bevételeket, amelyeket így nem az amerikaiak fizetnének, hanem az Egyesült Államokba exportáló külföldi cégek.

A tervezet kritikusai szerint azonban a matek így nehezen jönne ki. „A befolyt személyi jövedelemadó összege a költségvetésben mintegy 3000 milliárd dollár, nagyságrendileg ennyi a teljes megvámolható árú- és szolgáltatásimport is. Vagyis

a kieső bevételek pótlásához átlagosan 100 százalékos vámtételre lenne szükség, szemben a jelenlegi 23 százalékkal”

– nyilatkozta a CNN-nek egy vezető közgazdász, Torsten Slok.

A több mint négyszeres vámemelés azonban még egy eszkalálódó kereskedelmi háborúban sem tűnik reális opciónak, emellett olyan mértékben megdrágítaná az importcikkek árát, ami meghaladhatja a jövedelemadó eltörléséből származó előnyöket.

Mint arról beszámoltunk, Trump más területeken is visszatér a korábbi gyakorlatokhoz, most éppen a Pentagont nevezte vissza a túlságosan „polkorrektnek” tartott Védelmi Minisztériumról az 1947-ig használt Department of War (Háborús Minisztérium) elnevezésre.