A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt. Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal "a kártalanításokról és jóvátételekről". "Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak (...) a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg" - írta a Twitteren.
Danyilov az ukrán sajtó szerint arra reagált, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel a háború befejezéséről.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólított minden olyan országot, amely magát közvetítőként ajánlotta fel Kijev és Moszkva között, hogy "hagyják abba ezt a játékot", és egyértelműen álljanak ki Ukrajna mellett. Ezt a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet francia kollégájával, Catherine Colonna külügyminiszterrel közösen tartottak kedden az ukrán fővárosban.
"Oroszország nem akar tárgyalásokat. Hagyják abba ezt a játékot, tegyék azt, amire most a legnagyobb szükség van: támogassák Ukrajnát ebben a harcban. A tárgyalások ideje, sajnos, nem jött el, kizárólag az Oroszországi Föderáció álláspontja miatt"
- hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Moszkva döntéseivel "következetesen a béke és a konfliktus diplomáciai megoldása iránti vágy hiányát mutatja".
Dmitrij Peszkov orosz elnöki tanácsadó korábban arról beszélt: a Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.
"Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt" - hangoztatta a szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.
"Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni"
- mondta.
"Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget" - tette hozzá.
Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.
Radek Sikorski meglepő bejegyzést tett közzé hivatalos Twitter-oldalán, amely azt sugallja, hogy a szivárgásnak köze lehet az Egyesült Államokhoz. Thank you, USA” – írta bejegyzésében Sikorski, és egy fotót csatolt a szivárgó vezetékről.
Thank you, USA. pic.twitter.com/nALlYQ1Crb
— Radek Sikorski MEP (@radeksikorski) September 27, 2022
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.
A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen célzott támadást végrehajtani ugyanis komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek - magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
(Hetek)
hetilap
