Komoly katonai és geopolitikai visszhangot váltott ki Boris Pistorius, aki egy friss interjúban egyértelművé tette: ha a helyzet úgy kívánja, Berlin akár kötelező jelleggel, parancsra fogja a keleti szárnyra vezényelni a katonáit. Ez a radikális kijelentés nem előzmények nélküli, hanem szerves része annak a globális folyamatnak, amelyben a NATO és szövetségesei radikálisan átalakítják védelmi – és bírálói szerint egyre inkább offenzív – stratégiájukat.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Boris Pistorius a Welt am Sonntag című lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy Németországnak alapjaiban kell újragondolnia a hadsereg, a Bundeswehr működését és a személyi állomány mozgósíthatóságát. A miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben elengedhetetlen egy újfajta sorkatonai vagy behívási modell bevezetése.

Legnagyobb feltűnést azonban az a kijelentése tette, ami a NATO keleti szárnyának – vagyis a balti államok, Lengyelország és Románia térségének – megerősítésére vonatkozott. Pistorius leszögezte: ha a védelmi szövetség érdekei és a keleti határok védelme megköveteli,

a német katonákat kötelezően, akár saját akaratuk ellenére is ki fogják vezényelni ezekbe a térségekbe.

Ez a nyilatkozat azért számít történelmi fordulatnak, mert a modern Németország hadserege a második világháború óta szigorúan az önkéntességre és a védelmi jellegre épült, a külföldi missziókban való részvétel pedig mindig komoly társadalmi és jogi viták tárgyát képezte.

Most azonban Berlin nyíltan deklarálta, hogy a katonák parancsra történő, kényszerű átcsoportosítása a keleti frontvonal közvetlen közelébe reális forgatókönyvvé vált.

Miközben Európa vezető gazdasága a katonák kényszerű vezénylésével próbálja bizonyítani elkötelezettségét, Washingtonból is kőkemény figyelmeztetés érkezett a szövetségesek felé. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter drámai beszédet mondott a hágai NATO-csúcstalálkozón, amelyben kijelentette: a NATO túl sokáig volt csupán „papírtigris és egyirányú utca”, ahol a potyautas európai államok Amerika kontójára éltek.

Hegseth bírálta az elmúlt évtizedek úgynevezett „NATO 2.0” korszakát, amely a harckocsik és a légvédelem helyett a genderkérdésekre, az éghajlatváltozásra és a védelmi büdzsék lefaragására fókuszált. Az amerikai miniszter bejelentette a „NATO 3.0” koncepciót, amely a kemény katonai erőre és az elrettentésre épül, és amelyben Európának kell átvennie a saját hagyományos védelmének irányítását.

A Trump-kormányzat új globális szabványt állított fel: a szövetségeseknek a GDP-jük 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk.

Hegseth megüzente: elindítják a NATO felülvizsgálatát, amelynek keretében felmérik az amerikai erőket, és figyelmeztetett, hogy az USA éves NATO-hozzájárulása a jövőben közvetlenül attól függ majd, hogy a tagállamok teljesítik-e ezeket a kiadási célokat. Ha nem fizetnek sürgősen, Amerika csökkenteni fogja a pénzügyi és katonai hozzájárulását. Ez az amerikai nyomás részben magyarázatot ad arra, miért érzik úgy egyes európai politikusok, mint Pistorius is, hogy egyre radikálisabb katonai intézkedések bejelentésével kell bizonyítaniuk elszántságukat.