A miniszterelnök az Európát, benne Magyarországot is fenyegető háborús veszélyről elmondta, hogy ennek a kulcsa az erős, nemzeti kormány, és „egy olyan politika, amely barátokat gyűjt és nem ellenségeket, ott, ahol feszültség van, azt még mielőtt ellenségességgé válna, föl kell oldani”, mert „ez a legnagyobb garancia a Jóistenen kívül természetesen.”

Orbán emiatt különösen aggasztónak tartja, hogy az európai vezetőktől legutóbb Koppenhágában elsősorban háborús terveket és háborús stratégiát hallott. „Tehát amikor Európa úgy dönt, hogy háborúba megy, vagy a legtöbb ország úgy dönt Európában, hogy háborúba megy, akkor van-e képessége, tehetsége, ereje, tudása Magyarországnak arra, hogy kimaradjon egy ilyen terebélyesedő háborúból. Szerintem ez lehetséges. Én ezen dolgozom” – szögezte le a miniszterelnök, aki bízik abban, hogy érvényben marad a jogrend az Unióban, így akár 26 országgal szemben is ki tud állni a magyar érdekek mellett, többek között a háború és Ukrajna csatlakozása kérdésében.

Minden külföldi befolyásnak ellen kell állni

A Magyarországot érő külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy „a magyar belpolitika befolyásolása nemcsak Brüsszelből történik, hanem Kijevből is, hiszen ezt közösen csinálják. Tehát most a brüsszeli célkitűzés az, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon. Ebben Ukrajna is érdekelt, az ukránok támogatják a magyar ellenzéket” – mondta Orbán, aki a riporter kérdésére hozzátette, hogy minden befolyásolási kísérlet zavarja, beleértve a Moszkvából érkezőt is.

Oroszországról azt is elmondta a miniszterelnök, hogy ugyanúgy nem szeretné, ha Magyarország szomszédja lenne, mint ahogy szintén történelmi okokból nem jó Németország vagy a törökök szomszédjainak lenni.

Magyarok Izraelben

Orbán Viktor részletesen beszélt arról, milyen okokból támogatja Magyarország az Európai Unión belül és a különböző nemzetközi fórumokon kiemelten Izraelt. Több pontban sorolta fel indokait, köztük az Izraelben élő jelentős magyar származású kisebbséget és a hazánkban élő szintén nagy létszámú zsidóságot. „A magyar állampolgárság vér szerint van. Tehát ha valakinek magyar állampolgár volt a fölmenője, akkor azzal, hogy megszületett, ő magyar állampolgár lett” – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint érdekünk a Közel-Kelet stabilitása, mert sokszínű gazdasági, kulturális és történelmi kapcsolat is fűz bennünket a régióhoz, nem beszélve a Biblia jelentette spirituális kötődésről.

A miniszterelnök elítélte a legutóbbi manchesteri zsinagóga elleni terrortámadást, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai antiszemitizmust éppen a migráció élesztette újra. „Európában is van hagyománya, de vékonyodó és egyre gyengülő hagyománya az antiszemitizmusnak... De megjött a migráció és beáramlott egy sokmilliós tömeg. És az a sokmilliós tömeg, amelyik bejött, abban az antiszemitizmusnak is, meg a homofóbiának is a hagyománya és a támogatottsága sokkal nagyobb arányú, mint az Európában ismert, illetve ahová Európában ezt visszaszorítottuk” – mondta Orbán Viktor.

A „Zsolti bácsi” ügy valódi célpontjai

A miniszterelnök kitért a belpolitikában ma nagy tért nyert „Zsolti bácsi” ügyre is. Mint mondta, „akik értéket képviselnek ma a politikában, azok állandó támadás alatt vannak. Tehát ennek a legjobb példája Zsolt bácsis ügye, ami most megy”. Orbán szerint tudatosan választották ki célpontnak Semjén Zsoltot: „Azzal, hogy őt megpróbálták levadászni, miközben ártatlan, azzal valójában az egyetlen ideológiai alapon álló keresztény magyar pártot akarták levadászni. És a keresztény pártok nincsenek keresztény egyházak nélkül, nyilvánvalóan az egyházzal is csapást lehetett volna mérni az ő személyén keresztül”.

Az állam és az egyház kívánatos viszonyáról a kormányfő elmondta, hogy ebben többféle modell létezik, történelmileg másként alakult a protestáns és másként a katolikus többségű európai országok helyzete. Általánosságban érvényes viszont, hogy „az a liberális romlás, ami ma a nyugati világban megfigyelhető, a cinizmustól kezdve a hagyományos családmodell tagadásáig, az abszolút értékek tagadásáig, az mióta az állam belefordult ebbe, mert liberális irányt vett, az egyház vele fordult, és ezek az egyházak mind bajban vannak”. Orbán hozzátette, úgy látja, hogy ez a protestáns államegyházi modellt képviselő országokban még nagyobb probléma.

Magyarországon „a magyar alkotmány érdekes kísérletet tesz ... azt mondja, hogy az egyház, egyházak és az állam különváltan működik, különváltan működik, és bizonyos célok érdekében meg együttműködik. És szerintem ez a jó megoldás, csak ezt jól kell csinálni. Tehát nem avatkozunk egymás dolgába, különváltan dolgozunk, de vannak ügyek, amiben együttműködünk” – mondta Orbán, példaként említve az oktatási rendszert, „az igazi menekültek és az elesett embereknek az ellátását”.

Győzelem vagy vereség, az alkotmányosság megmarad

A beszélgetés végén a választási kérdésekről szólva Orbán leszögezte, hogy szerinte a legutóbbi 15-16 évben nem szűnt meg a fékek és ellensúlyok rendszere. „Magyarország az alkotmányos jogkörök szétosztása szempontjából egy jól megtervezett, példaértékű ország Európában. Legtöbb kormány Európában több hatalommal rendelkezik, mint a magyar kormány alkotmányos ereje. A magyar helyzet különlegességét az adja, hogy nagy arányban nyerjük a parlamenti választásokat, és így a parlamentbe összpontosuló hatalom is a Fidesztől érkező, vagy a Fideszhez érkezett felhatalmazáson nyugszik, amit a választópolgároktól kapunk” – mondta és hozzátette, ahogy eddig, úgy a jövő évi választás után is elismeri a választók döntését, és aszerint fog cselekedni.