A Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti egyeztetésen ismételten felvetődött a dollár dominálta kereskedelemtől való eltávolodás kérdése. A pekingi csúcstalálkozóra éppen akkor került sor, mikor a brazil elnök nagy erőkkel munkálkodik azon, hogy megerősítse kapcsolatait legfőbb kereskedelmi partnerével. Lula da Silva négynapos látogatása során felszólította az úgynevezett BRICS-országokat (Brazília, Kína, Oroszország, India, Dél-Afrika), dolgozzanak azon, hogy az amerikai dollárt saját valutával helyettesíthessék a nemzetközi kereskedelemben. „Minden egyes este megkérdezem magamtól, hogyan lehetséges az, hogy minden ország kereskedelme a dolláron kell, hogy álljon. Miért nem kereskedhetünk saját pénznemünkkel? Ki volt az, aki egy ponton eldöntötte, hogy az arany után a dollár lesz az uralkodó pénznem?” – tette fel költői kérdését a BRICS-bankként is emlegetett sanghaji Új Fejlesztési Bankban elmondott beszédében a brazil elnök. Az intézmény, melynek Dilma Rousseff volt brazil elnök áll az élére, a Nemzetközi Pénzalap (IMF) és a Világbank dominanciáját igyekszik majd gyengíteni. Lula egyébként felszólalásában az IMF-et is bírálta, azzal vádolva azt, hogy „megfojtja” bizonyos országok gazdaságát.
A brazil elnök dollártól való függetlenedésre irányuló felhívása egybecseng Peking egyre növekvő azon irányú, Vlagyimir Putyin által is támogatott erőfeszítéseivel, hogy a kínai jüan használatát részesítse előnyben a határokon átnyúló árukereskedelem elszámolásainál. „Támogatjuk a kínai jüan használatát az Oroszország és ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok közötti ügyletek során” – jelentette ki az orosz elnök. A kínai jüan egyébként egyre nagyobbra hízik Brazília tartalékain belül, április elején már az eurót megelőzve a devizatartalék második legfontosabb valutájává vált (5,37 százalék). Az amerikai dollár azonban továbbra is dominál, a devizatartalék 80,42 százalékát kitéve.
Lula és Hszi találkozója során számos üzleti megállapodás született a két ország között, és a kínai elnök azt is felvetette, hogy kiterjesszék az együttműködést mezőgazdasági, energia, infrastrukturális, légi és tudományos innovációs, zöld és digitális gazdasági területekre is. „Olyan mélyreható változásokkal szemben, melyet egy évszázada nem tapasztaltunk, Kínának és Brazíliának meg kell védenie a fejlődő országok közös érdekeit, előmozdítani az igazságosságot, illetve együtt építeni egy olyan közösséget, melynek közös képe van az emberiség jövőjéről” – jelentette ki a találkozón a kínai elnök. Kína magas szintű diplomáciai tevékenysége, beleértve Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli látogatását, részét képezi Hszi azon ambiciózus törekvésének, hogy leváltsa az Egyesült Államokat a globális vezető pozícióból. Nyugati makroökonómiai előrejelzések szerint Peking úgy látja, hogy az Egyesült Államok néhány éve végletes hanyatlásban van, ami a túlzott adósság, a rossz gazdasági irányítás, a katonai költekezés és a társadalmi nyugtalanság eredménye. Ez eredendően fenntarthatatlanná teszi a globális status quót, és megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett a világ végül hajlandó lesz elfogadni a dollárvezérelt rend alternatíváit.
2023.04.21. (XXVII/16)
