Rács mögött a kiszivárogtató: a brit hatóságok letartóztatták Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. A svéd hatóságok nemzetközi elfogatóparancsa nem a titkos iratok nyilvánosságra hozatala miatt született. Két svéd nő tett feljelentést Assange ellen nemi erőszak vádjával. Bizonyítékok állítólag nincsenek, mivel mindkét nő közeli kapcsolatban állt az ausztrál származású férfival. Assange hiába kérte óvadék ellenében a szabadlábra helyezését, ezt a londoni bíróság elutasította, így a nemzetközi elit első számú közellensége december 14-ig, a tárgyalások következő fordulójáig biztosan előzetesben marad. A WikiLeaks Twitter oldala azonban megerősítette, hogy az intézkedés nincs hatással a szervezet tevékenységére, és folytatják a diplomáciai sürgönyök publikálását.

Először Brazília, majd Argentína és Uruguay is elismerte a nem létező palesztin államot. A dél-amerikai országok azt közölték, hogy az 1967-es „izraeli megszállás idején érvényes határokat” tekintik érvényesnek. A diplomáciai kamikázeakciót a leköszönő brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva szervezte, aki az utóbbi évben önjelölt békeközvetítőként többek között az iráni atomprogram folytatásáért is síkra szállt.

Nem alkothat saját szakállára rendeleteket a Médiatanács, semmi nem mentesíti a felelősségre vonástól az államtitkokat szivárogtató újságírót, a sok-sok bírság talán rábírja a „pénztévéket”, hogy hagyjanak fel a gyermekjogokat sértő anyagok sugárzásával, és az nem baj, hogy pártalapon működik a médiapiac – interjú L. Simon Lászlóval, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökével.

A Moody’s leminősítését követően az egykori éltanuló Magyarország két nagy  hitelminősítő intézetnél is a befektetési besorolás szélén, a bóvli kategória határán található. Bár a kormánypárti politikusok bagatellizálják a hitelminősítők besorolását, de mivel a magyar állam éppen a napokban kért ötmilliárd dolláros kötvénykibocsátásra engedélyt az amerikai értékpapír-felügyelettől, ezért kérdéses, hogy mi lesz az a sztori, amivel jövőre eladhatóak lesznek a magyar papírok.

A kormány alkotmánykoncepciójának múlt heti nyilvánosságra kerülése óta gyakorlatilag koalíciós vitává transzformálódott a kezdeményezők által meghirdetett széles körű társadalmi párbeszéd. Némiképp hasonló helyzet alakult ki, mint az oktatásügyben, amikor a KDNP elképzeléseit a Fidesz szakpolitikusainak kellett helyretennie a sajtó nyilvánossága előtt.

Mennyiben változtatja meg a biológiai életről alkotott felfogásunkat a mostani felfedezés?– Lényegében nem változtatja meg, csupán kibővíti, és néhány merev dogmánkat lecseréli egy a világra nyitottabb, befogadóbb és szerényebb látásmódra.Amennyiben ez a baktérium „csupán” szélsőséges módon alkalmazkodott a környezethez, miért tulajdonít mégis a NASA óriási jelentőséget a felfedezésnek?– Mert ez azt is jelenti, hogy a földitől teljesen eltérő, eddig „élhetetlennek” tartott körülmények is alkalmasnak bizonyulhatnak élet, az életformák fenntartására.Mennyire tartja lehetségesnek a földi léttől teljesen eltérő létformák létezését az univerzumban vagy akár a Földön?– Nagyon valószínűnek tartom, hogy ilyesmi létezik, a fejlődéselméletnek minden bizonnyal több „megoldása” is van. Ezek a folyamatok, amelyek mögött genetikai események sora rejlik, nem lineárisak, hanem elágazóak. Ez a felfedezés is ezt példázza.Ön szerint a földi élőlényekben megtalálható DNS szerkezete alkalmasabb a biológiai információ tárolására, vagy egy véletlenül kialakult molekuláris szerkezet, melynél lehetne hatékonyabb struktúra is?– Nem tudom, ez nem hit kérdése, hanem igazolt, reprodukálható bizonyítékokat igénylő tudományos kérdés. A biológiai információ tárolásáért mai nézeteink szerint sokkal inkább a genetikailag meghatározott genomikai komplexitás, hálózatok, semmint a puszta DNS-nukleotid betűsorrendje felelős.Lehetséges, hogy a biológiai élet kialakulása nem spontán módon, hanem egy intelligens erő segítségével ment végbe az univerzumban?– Ez viszont már nem tudományos, hanem világnézeti kérdés. Az evolúciós elmélet nem az élet keletkezésének máig vitatott mozzanatával, hanem a biológiai-genetikai sokféleség változásával foglalkozik. Személyes hitem szerint Isten teremtette meg a világmindenséget, azok törvényeit, benne az élettel és az emberrel.

„A korábbi tudományos dogmák helyett nyitottabb, befogadóbb látásmódra van szükség” – mondta lapunknak Falus András biokémikus professzor a NASA december elején tett bejelentésével kapcsolatban. Az amerikai űrkutatási hivatal új típusú életformát talált, amely nagy hatással lehet a világról alkotott eddigi képünkre. A földön kívüli, eddigi ismereteinktől eltérő élet lehetősége más hírek kapcsán felvetődött. A WikiLeaks alapítója letartóztatása előtt adott utolsó interjújában azt állította, hogy a megszerzett, de még nem publikált diplomáciai iratok között vannak ufókra vonatkozó utalások is.

Fedőneve: „szocializmus”címmel írt könyvet a filmes és színházi életet átszövő titkosszolgálati tevékenységről Gervai András. A szerző legutóbb 2006-ban került reflektorfénybe, amikor lebuktatta a főiskolás éveiben ügynökként tevékenykedő Szabó Istvánt.

Csaknem 13 millió forintot „kalapoztak” össze Marx, Engels, Lenin és társaik Mikulás napján a vörös­-iszap-károsultak részére. A „Soha többet! Harmadszor” címmel meghirdetett jótékonysági árverésen ugyanis a KIM megszabadult a kommunizmust idéző relikviáitól.

A drámai mértékűvé váló orvoselvándorlás megállítására zöld­keresztes mozgalom elindítását javasolja a Magyar Rezidens Szövetség. Egy idei felmérés alapján kiderült: a rezidensek 93 százaléka dupla kezdőbérért itthon maradna, és cserébe még a hálapénzről is lemondana.

Sok hátrányos helyzetű fiatal számára a sport lehet az egyetlen kiút – állítja Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő, Józsefváros polgármestere. A kerületben ezért egy modellprogramot indítottak a tehetségek felkarolására a Ferencvárosi Torna Clubbal együttműködve, amelynek a polgármester novembertől az alelnöke lett. A politikussal a sportfinanszírozásról és a Fradi helyzetéről is beszélgettünk.

„Az agykutatás kezdi utolérni a Bibliát” – állítja dr. Caroline Leaf dél-afrikai agykutató, aki közel huszonöt éve foglalkozik az emberi agy működésével és egy új, hatékony tanulási módszer kidolgozásával. Agyunkról hosszú időn keresztül az volt az álláspont, hogy nem képes a változásra, és ha megsérül, nem tud regenerálódni. Az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy agyunk óriási kapacitá­sokkal rendelkezik, és az, hogy mennyire leszünk intelligensek, teljesen tőlünk függ.