A világ minden tájáról több ezer internetező tett fel kérdéseket az izraeli miniszterelnöknek. Korábban már Barack Obama amerikai elnököt, valamint David Cameron brit miniszterelnököt is faggatták a júzerek a forradalmi YouTube-interjúsorozat ke­re­té­ben. Netanjahu rekord­mennyiségű kérdést kapott: több mint 3600 kérdező jelentkezett be a világ mintegy 90 országá­ból. A YouTube-on a felhasználók által legjobbnak ítélt kérdéseket tette fel az izraeli kormányfőnek az izraeli Channel2 televízió műsorvezetője, Netanjahu pedig élőben felelt az interneten becsatlakozó kérdezőknek.

Hét ENSZ-alkalmazottat végeztek ki brutálisan az afganisztáni Mazar-i-Sharifban a múlt hétvégén egy erőszakba torkolló demonstráción. Afganisztán-szerte napokig tartottak a zavargások arra a hírre, hogy egy amerikai lelkipásztor elégette a muszlimok szent könyvének egy példányát.

Szíriában a véres tüntetések nyomán egy újabb nagy múltú arab dinasztia helyzete rendült meg. Az Asszad család felvett nevet visel, a választás akár jelképesnek is tekinthető, hiszen „oroszlánt” jelent. 1948-ban az akkor tizennyolc esztendős Háfez választotta, amikor élete két fontos elhatározására jutott.

„A líbiai hadműveletek egyre bonyolultabbak, mert a Moammer Kadhafihoz hű erők élő pajzsként használnak civileket” – a had­műveletek harmadik hetében erre a következtetésre jutott Alain Juppé francia külügyminiszter, aki szerint megvan a veszélye, hogy meg­fenek­lenek a hadműveletek. A NATO-gépek csak minden negyedik bevetésüket tudják teljesíteni, mert tartanak attól, hogy nagyszámú civil áldozata lehet a bombázásoknak. Közben Londonban kihallgatták a Kadhafi-rezsim eddigi legmagasabb rangú disszidensét.

Több körülmény is lassítja az új egyházi törvény koncepciójának véglegesítését. Amellett, hogy a különböző érdekek összebékítése érzékeny diplomáciai egyensúlyozásokat igényel az államtitkárságtól, számos olyan kardinális kérdésben bizonytalanok még, melyek évtizedekre meghatározhatják az eddig homogén felekezeti mezőny szereplőinek jövőjét. Annyi azonban már bizonyosnak tűnik, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak között kap helyet.

Az oktatási tárca a 2012/2013-as tanévtől kezdve kivezetné a felsőoktatásból a költségtérítéses képzést úgy, hogy az önköltséges képzéshez igazítaná annak árát – nyilatkozta minap Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár. Az érintettek szerint az intézmények bevételének jelentős hányadát a fizetős hallgatók adják, így az intézkedés az életképes intézményeket is nehéz helyzetbe hozhatja.

Mintha megsokasodtak volna az ősz hajszálai. Ennyire nehéz a kormányzás?

Az elmúlt héten bejárta a világsajtót a Jordániában felbukkant külön­-leges fémkódexekről szóló hír. A felfedezés bejelentői szerint a mintegy 70 darabból álló gyűjtemény a kereszténység egyik legkorábbi dokumentuma, míg a szkeptikusok szerint hamisítványokról vagy jóval később keletkezett művekről van szó. A Hetek megkereste azt a brit történészt, aki elsőként vizsgálta meg a szokatlan gyűjteményt. David Elkingtonnal Morvay Péter készített interjút.

Tizenhat éve tért haza. Volt a BBC rádió szólistája, a St. Louis-i Zenekonzervatórium zongora főtanszékének vezetője, ahol mesteriskolát is alapított. Európa- és Amerika-szerte telt házak előtt koncertezett. A New York-i Lincoln Centerben adott szólóestet, de még a Queen Elizabeth 2 fedélzetén utazók lélegzete is elállt játéka hallatán.

A kormány az egészséges táplálkozás és a gyógyítás támogatásának jegyében bevezetne egy „egészségtelen élelmiszerekre” kivetett adónemet. A köznyelvben csak „hamburgeradó”-nak nevezett termékdíjtól összesen 386 milliárd forint bevételt várnak, melyet a forráshiánytól szenvedő egészségügyre fordítanának. A kormányzat új tervének megvalósíthatóságáról kérdeztük Zara Lászlót, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökét.

Szekeres Pál tőröző vívókarrierje fényesen indult, egy váratlan autóbaleset azonban mindent megváltoztatott. ő nem adta fel: „Küzdősportból jöttem. Egy évet adtam magamnak, hogy teljesen megtanuljak új módon élni” – mondta lapunknak interjúalanyunk, aki számtalan közéleti szerepvállalása mellett a NEFMI sportért felelős helyettes államtitkára.

A fukusimai atomerőmű balese­téből származó radioaktív jód – rendkívül kis mértében ugyan, de – kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen – jelentette be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az elmúlt hét végén. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, hogy vajon hazánk szomszédai is ennyire bizakodóak-e.

Lapzártánkkor jelentette be a Fukusima 1 atomerőművet üzemeltető japán cég, hogy sikerült megállítani az erősen radioaktív víz tengerbe szivárgását a második reaktor kábelalagútjából. A tengervíz sugárszennyezettsége azonban olyan nagy, hogy a Tepco-t további repedések utáni kutatásra utasították. Közben döntés született arról is, hogy az atomerőműhöz vontatnak egy hatalmas úszó platformot, hogy tartályaiba szivattyúzzák át a megsérült reaktorokban és a hozzá kapcsolódó létesítményekben felgyülemlett több tízezer tonna szennyezett vizet.

A televízión keresztül úgy tűnt, hogy óriási teher szakadt le rólad, amikor a hollandok ellen bevitted azt a két gyönyörű találatot...