Túlnyomó többséggel szavazta meg kedden a brit parlament alsóháza a melegházasságról szóló törvényjavaslatot. Annak ellenére, hogy David Cameron az alsóház kétharmadát maga mellé állította az ügyben, lehet, hogy pirruszi győzelmet aratott: pártjának ugyanis még a fele sem szavazott a javaslat mellett.

A Putyin-Orbán találkozó előtt a paksi atomerőmű oroszok általi bővítését csak lehetőségként említette a magyar kormány, míg a találkozó óta már eldöntött tényként kezeli. Rácz András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa  szerint ez az eljárás nem feltétlenül áll összhangban az uniós normákkal.

Miközben Európa lassacskán teljesen elfelejti saját történelmét – amely a negyedik századtól kezdve egybeesik a kereszténység történelmével –, az iszlám nagy gonddal őrzi saját múltbeli hagyományait. Olyannyira, hogy világértelmezésük kereteit – a Korán mellett – saját históriájuk sok száz évvel azelőtti eseményei határozzák meg. Míg Európában a „keresztes háborúk kora” legfeljebb bebiflázandó érettségi anyagnak számít, az iszlám világban az utolsó utcagyerek is tudja, hogy a „keresztesek” alatt a nyugati világot kell értenie, amelynek két meghatározó vallása a zsidóság és a kereszténység, fő hatalma pedig az „Új Róma”, amely az Egyesült Államokat és az Egyesült Európát foglalja magában.

Jó hírnév megsértése miatt beperelte a Jobbik Karsai László történészt, aki egy tévéműsorban neonácinak nevezte a pártot. Az alperes azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a Jobbik neonácisága tudományos vita tárgya, és nem a jog által szabályozandó kérdés.

Valóban „bombajó” dolog a rendszeres energiaital-fogyasztás? Hol a helye a mindennapi életben vagy egy sportoló napirendjében? Tihanyi András dietetikust (képünkön), a Teljesítmény és sporttáplálkozás című, nemrég megjelent hiánypótló könyv szerzőjét kérdeztük arról, mikor és mennyit igyunk az energiaitalokból?