Tökéletes ellentéte volt az Angela Merkel látogatását és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin vizitjét követő sajtó­tájékoztatók atmoszférája. Míg a német kancellár jelenlétében kissé olyannak tűnt a magyar magyar miniszterelnök, mint egy megszeppent diák, aki magyarázza a bizonyítványt – például az illiberális állam elméletét –, addig az orosz elnökkel tartott tájékoztató oldott hangulatban zajlott le, és semmi nézetkülönbség nem érződött kettejük között.

Rövid időn belül két időközi országgyűlési választást is tartanak, amely miatt elvesztheti a Fidesz a parlamenti „nagy” kétharmadát. Az ellenzéki pártoknak óriási lehetőséget jelent, ha sikerül az egyik helyet „megcsípniük”, mert akkor vagy a baloldal, vagy a Jobbik azt hirdethetné magáról, hogy miattuk szűnik meg Orbán „királysága”.

Elővette a kilenc évfolyamos általános iskola ötletét a Fidesz, hogy az alapfokú oktatást megerősítse, és csökkentse a későbbi lemorzsolódást. Az amúgy innovatív javaslat vegyes fogadtatásra talált: sokan úgy vélik, hogy bevezetése a jelenlegi viszonyok mellett nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket.

Az iskolázatlanok munkanélkülisége világszerte a gazdasági növekedés egyik kerékkötője. A norvégok és olaszok viszont tudnak valamit: Norvégiában a szakképzetlenek közel háromnegyede foglalkoztatott, az olaszoknál több mint a fele, míg a magyaroknál mindössze a harmada. A magas foglalkoztatottság titka a kis családi agrárvállalkozásokban, valamint a felnőttkori tanulásban és a civil társadalom megtartó erejében rejlik – csupa olyan dologban, amiben hazánk a legkevésbé jeleskedik.

Vajon képesek vagyunk logikai következtetés által hitre jutni? Ha nem értelmi belátás mentén jön létre a hit, akkor hogyan? De mi is tulajdon­képpen a hit? És mit jelent egyáltalán Istenben hinni? Írásunkban előző heti cikkünk folytatá­sa­ként (Ruff Tibor: A tudáson túl. Hetek, 2015. február 13.) az európai filozófiatörténetben e kérdésekre adott válaszok közül szemlézünk tovább, a teljesség igénye nélkül.

Az utóbbi hetek koszovói menekülthulláma Magyarországon is újra ráirányította a figyelmet az európai migráció problémájára. A magyar-szerb zöldhatáron azonban nem csak mostanában mutatkozik forgalom: a menekültek utaztatására valóságos iparág épült. Van azonban, aki nem lehúzni akarja a szerencsétlen migránsokat, hanem önzetlenül segít nekik – bőrszíntől és vallástól függetlenül.

Ügynökök révén azt terjeszteni befolyásos ellenzékiekről, hogy ügynökök – már a rendszerváltás előtt is ez volt az állambiztonsági szervek egyik leghatékonyabb eszköze a nem kívánatos személyek likvidálására. Egy most bemutatott dokumentumfilm arra vállalkozik, hogy feltárja a lejáratás és bomlasztás módszereit, a puha diktatúrában alkalmazott lelki terrort, melynek célja az ellenzéki csoportok máig ható megosztása, vezetőik lejáratása a beépített emberek által.

 Ukrajna 40 milliárd dollárt kaphat a következő négy éven belül – közölte nemrég Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az összeg talán elég lesz, talán nem. Mindenesetre e nélkül biztosan államcsődöt kellene jelentenie az ukrán vezetésnek – az igen közeli jövőben.

A Déli-Kárpátok lábánál fekvő Argeş megyei Slatina falu egy átlagos román falucska a fogarasi hegyi települések végtelen sorában. A Wikipédián is csak a lakosság létszámát, térképen való elhelyezkedését és egy régi templom adatait lehet megtalálni, valamint egy utalást a Kárpátok csodás természetvédelmi területére. A falunak azonban van egy titka, amit csak kevesen ismernek. Tavaly temették el Slatina hősét, a 98 éves Marina Chircát (képünkön lent, balra). Sokak szerint Marina néninek már a ’89-es rendszerváltás után szobor, magas rangú állami kitüntetés járt volna, cselekedeteit történelemkönyvekben kellene megismertetni a mai nemzedékkel. Igazi hős volt ugyanis, aki több mint egy évtizeden keresztül dacolt a kommunista rendszerrel. Neve azonban mégsem forrt egybe az antikommunizmus román hőseivel, nem is szerette a pátoszt, egyszerűen élt és olyan emberként, aki hű maradt az elveihez egy elvtelen társadalomban is.

Ahová a szem ellát, mindenhol ugrándozó 50 év feletti hölgyeket látunk a teremben a Fitt Nagyi Tornán. A szegedi klubban hadat üzentek az öregedésnek. Az eredmények magukért beszélnek: kevesebb fájó ízület, csökkenő túlsúly, kevesebb vérnyomásgyógyszer. Az országosan is szinte egyedülálló kezdeményezésről Deák Zsuzsanna életmód-tanácsadóval, fitnesz­­­edzővel beszélgettünk.

Év elején tele vagyunk új tervekkel, elhatározásokkal, egyre hosszabb a lista, miközben érezzük, hogy ennyi minden nehezen fog beleférni az időnkbe. Mindemellett rohan a világ, és erős a nyomás rajtunk, hogy muszáj vele tartani. Sikeres embereket, üzleti és időgazdálkodási tanácsadókat kérdeztünk meg, hogy ők hogyan csinálják, és mit szoktak másoknak javasolni.