hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Iskolázatlanság a magyar fejlődés gátja

2015. 02. 26.
Az iskolázatlanok munkanélkülisége világszerte a gazdasági növekedés egyik kerékkötője. A norvégok és olaszok viszont tudnak valamit: Norvégiában a szakképzetlenek közel háromnegyede foglalkoztatott, az olaszoknál több mint a fele, míg a magyaroknál mindössze a harmada. A magas foglalkoztatottság titka a kis családi agrárvállalkozásokban, valamint a felnőttkori tanulásban és a civil társadalom megtartó erejében rejlik – csupa olyan dologban, amiben hazánk a legkevésbé jeleskedik.

A szakképzetlen tömeg foglalkoztatása minden országban nagy kihívás, a gazdasági növekedés egyik fő visszahúzó ereje. Európában a képzetlen réteg foglalkoztatottságát tekintve Norvégiában és Olaszországban a legjobbak a mutatók – derül ki Köllő János közgazdász elemzéséből, amely a Társadalmi riport 2014 című kötetben jelent meg. Norvégiában a képzetlenek 70 százaléka dolgozik, Olaszországban 51 százaléka, míg Magyarországon csupán 34 százaléka  – nem számítva ide a 35 év fölötti, soha nem dolgozott réteget. Az egyik legmegdöbbentőbb adat, hogy míg a képzetlen férfiaknak Norvégiában és Olaszországban a 79, illetve 72 százaléka foglalkoztatott, addig Magyarországon csupán a 39 százaléka. Mindez úgy, hogy a képzetlenek aránya nem nálunk a legnagyobb: Olaszországban a társadalom fele  végzett 0-10 osztályt, míg nálunk a negyede, Norvégiában pedig az ötöde. 

A képzetlenek foglalkoztatásának fő terepe a mezőgazdasági magánszektor, ami még Norvégiában is szerepet kap. „Ebből a szempontból Románia viszonylag jobb helyzetben van, azonban a többi volt szocialista ország mindegyikében óriási problémát jelent a szakképzetlen tömegek munkanélkülisége és társadalmi leszakadása. Nem magyar specialitásról, hanem közép-kelet-európai jelenségről van szó” – tudtuk meg Köllő Jánostól, aki szerint a régiós szintű probléma nyitja nem olyan tényezőkben keresendő, mint a minimálbér vagy a segélyek mértéke, sokkal inkább a munkaerő-kereslet és -kínálat általános jellegzetességeiben. A norvégoknál ugyanis a felnőttkori tanulásnak és a civil aktivitásnak, az olaszoknál pedig a családi kisvállalkozásoknak jut főszerep a képzetlenek foglalkoztatásában. „A mi régiónkban viszont az államszocializmus kiirtotta mind a kisvállalkozásokat, mind a civil szférát. Ezt a hátrányt nagyon nehéz leküzdeni, sőt, helytelen közpolitikával akár rá is lehet erősíteni” – jegyezte meg a szakember.

Dél-Európában fennmaradt a családi kisvállalkozások széles szektora, amely jobban tud bánni a tudáshiánnyal, és inkább hajlandó elviselni az ebből származó veszteségeket is, akár alacsony termelékenységet produkálva is. Ennek köszönhető, hogy bár a déli országokban nagyon magas a képzetlenek aránya, és a magyaroknál is rosszabbak az alapkészségeik (olvasás, számolás, szövegértés), ennek ellenére magas a foglalkoztatási arányuk. A 20 fősnél kisebb vállalkozásokban dolgozik az olasz képzetlenek 57 százaléka, míg a magyarok 27 százaléka.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!