Egész Európának üzent hadat az ISIS a péntek esti párizsi terrortámadással, amelynek során közel százharminc ember vesztette életét. A Stade de France mellett, a Bataclan koncertteremben, valamint a X. és XI. kerületi éttermekben és kávézókban elkövetett vérengzés nem Franciaország ellen irányult, hanem minden európai ellen és mindenki más ellen, aki nem úgy és a szerint a vallás szerint akar élni, mint amiben az ISIS követői hisznek. Lapzártánkkor a francia elitegységek Saint Denis-ben csaptak le egy terrorsejtre, amely a La Défense nevű üzleti negyed ellen tervezett merényletet.

A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába. A merényleteket követő napok azonban egyértelművé tették: a futball sem maradt ugyanaz november 13-a után. A reakciók között volt bátor és felemelő (Londonban), rémisztő és megdöbbentő (Hannoverben), valamint fenyegető és gyalázatos (Isztambulban és Dublinban).

Petárdák – szinte mindenkinek ez volt az első gondolata, míg világossá nem vált, hogy mi folyik. Akinek egyáltalán maradt ideje reagálni, vagy a földre hasalva próbálta meg túlélni a vérengzést, vagy – mint a Bataclan koncertezői közül többen – valamelyik eldugott helyiségben húzta meg magát. Kivétel nélkül mély döbbenettel írták le később, milyen fiatalok, ugyanakkor eltökéltek és kérlelhetetlenek voltak támadóik, akik folyamatosan újratöltötték fegyvereiket. Sokan beszámoltak arról a pillanatról is, amikor megértették, hogy túlélték. Pont ők.

Lapzártánkkor az oroszok már biztosak benne, hogy merénylet okozta a Sínai-félsziget fölött lezuhant utasszállító tragédiáját. Az Iszlám Állam fényképet tett közzé a gyilkos fegyverről. Egyiptom bajban van: a nyugati légitársaságok átirányítják járataikat, és elkerülik a félszigetet. Ilyen intézkedéseket háborús zónáknál szokás életbe léptetni.

Intenzívebben bombázza az Iszlám Állam de facto fővárosát a francia légierő a párizsi terrortámadások óta. François Hollande miniszterelnök szerint Franciaország elkötelezett abban, hogy megsemmisítse a terrorszervezetet. A dzsihádisták elleni légicsapások fokozására adott parancsot Vlagyimir Putyin is, miután bebizonyosodott, hogy bomba okozta a Sharm el-Sheikből Szentpétervárra tartó orosz utasszállító tragédiáját. Az orosz elnök szavait hamar tettek követték: az orosz hadsereg több nagy hatótávolságú rakétát is kilőtt hadihajójáról az Iszlám Állam rakkai bázisára.  Közben a kurdok is átfogó hadműveletet indítottak.

Saïd Oujibou pásztor, a Franciaországi Észak-afrikai Keresztények Szövetségének elnöke nem volt közvetlen életveszélyben a november 13-ai támadások során, de a közelben tartózkodott, és tanúként részese lett az eseményeknek. Ezt követő nyilatkozata az Actu-Chretienne.net keresztény hírportálon jelent meg.

A párizsi terrortámadások ellenére az uniós országok vezetőinek többsége továbbra sem a határok lezárását vagy a bevándorlási hullám lelassítását látja megoldásnak, Kelet-Európa azonban ismételten elutasította a menekültkvótát.

30 év kihagyás után ismét világversenyen léphet pályára a magyar futball­válo­gatott. Az örömteli eredmény azonban félrevezetheti azokat, akik úgy hiszik, a magyar focival ismét minden rendben van.

Az Országgyűlés megkezdte az egyházügyi törvény átfogó módosításának vitáját, amelyet az ellenzéki pártok és több egyház – köztük a Hit Gyülekezete – részéről is éles bírálatok értek.

„A telefonunkon árad ránk minden hír, információ, mégis az a benyomásom, hogy kevesebbet tudunk a világról, mint húsz évvel ezelőtt. Talán azért, mert akkor erőfeszítést kellett tennünk, hogy megértsük” – vélekedett a Heteknek Frei Tamás, aki valóságalapú politikai akcióthrillereivel nemcsak szórakoztatni akar, hanem bemutatni azt, amit egy tévériportban nem lehet. A regényíróvá avanzsált egykori tévés személyiséggel legújabb könyve, az Agrárbárók megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Kevés olyan ember él ma a földön, aki ne ismerné Warren Buffett amerikai dollármilliárdos nevét. A nagy nyilvánosság előtt már szinte  leronthatatlan nimbusszal rendelkezik: egy szerény, omahai filantróp üzletember képe él róla az emberekben. A The Wall Street Journal (WSJ) legutóbbi portréja szerint azonban a cselekedetei korántsem állnak összhangban a rendszerint hazafias és erkölcsös kijelentéseivel.

Nigéria 2009 óta szenvedi a Boko Haram iszlamista terrorszervezet ámokfutását. A legfőbb célpontok a keresztények, de a „nem eléggé radikális“ muszlimok is szenvednek a néhol már polgárháborúba forduló helyzettől. A napokban egy nigériai püspök, Oliver Dash Doeme petíció formájában fordult a világ közvéleményéhez. Az afrikai iszlamista terror múlt héten egy honvédségi konferencián is téma volt.

„Nagyon bejött ám a cég promóvideója, így megpályáztam az állást. Most jövök az interjúról. Itt állok a cégszékházban, egyből dobom is ki Instagramra.” A fo­gyasztói társadalom mellett a csuklómozdulattal lazán zsebrevágható internet is formálta a világképüket – akárcsak 9/11 és 2008. Tíz közül kilencnél pedig a reggeli ébredés utáni első mozzanat az okostelefon beizzítása. És az álláskeresé­snél még a 3. világháború küszöbén is jóformán egy a lényeg: a feeling mindenek előtt – vették górcső alá a Personal Hungary HR-szakkiállításon az Y generációt Nemes Orsolya Y generációs tréner és Toldi Gábor HR-kommunikációs tanácsadó.

„Mi nem küldünk el gyereket csak azért, mert nem cigány” – mondja  az ország első cigány nemzetiségű óvodájának vezetője, Debre Krisztina, aki édesanyjától, a legendás cigány tanítónőtől vette át a csepeli Majd Megnövök Óvodát. Ide olyan, nagyon szegény gyerekeket vesznek föl, akiket máshol elutasítanak. Az óvoda 1993-as megalapítása óta felnőtt egy nemzedék, amely szintén idehordja a gyermekeit, vagy már óvónőként dolgozik itt, az iskolások meg visszajárnak. Valamit tudnak   az itteniek, mert a rendkívüli lemaradás­sal induló gyerekek között az ország­os átlagot messze meghaladja az iskola­érettek aránya.

Elegáns csipkék és harsány motívumok, lágy elegancia férfias részletekkel keverve: ez a kettősség jól példázza az idei téli női divattrendet, amelyet a bohém hetvenes évek modern kori átírásának, újraértelmezésének is tekinthetünk.

„Tök jó!” – használjuk mindennapjainkban a népszerűű szlenget, és valóban: a sütőtök nagyon jó, rengeteg tápanyagot tartalmaz, kiváló vitaminforrás, és nemcsak finom csemegeként állja meg a helyét, hanem akár az arcunkra is kenhetjük.

A színes magazinok „átváltoztatjuk” rovatait lapozgatva melyikünknek ne jutott volna eszébe, hogy vajon ha egy hozzáértő szakember foglalkozna velünk, milyen pozitív változásokat lehetne elérni? Borbíró Mónika stylist szerint bármilyen átalakító program sikerének igazi fokmérője, hogy a hétköznapok szintjén elér-e javulást az önértékelésünkben, illetve a külsőnkkel kapcsolatos tudatosságban.

Míg a hölgyek rózsaszín sétára indulnak minden októberben, hogy felhívják a figyelmet a mellrák elleni küzdelemre, a férfiak novemberben bajuszt növesztenek. Komplett focicsapatok bajusza serken, és kackiás szelfik kerülnek a közösségi megosztókra. De miről is szól ez az egész?