hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2017. 07.07. (XXI/27) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

A kétállami megoldás dilemmája

Az úgynevezett kétállami megoldás, vagyis a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti terület független Izraelre, illetve Palesztinára osztása a történelmi tapasztalatok alapján joggal kelt kétséget a helyi lakosok körében. Egy valódi „megoldásnak” mind az izraeliek, mind a palesztinok életminőségének javulását kellene eredményezni, ez azonban elég távoli célnak tűnik. Elég, ha megnézzük, mi történt Gázában az elmúlt tizenkét évben, amióta Izrael egyoldalú engedményt téve kivonult az övezetből.

Célkeresztben Szíria és Libanon

„Ne tesztelgessenek bennünket!” – üzente az izraeli védelmi miniszter az ország északi szomszédjainak, elsősorban Szíriának, de Libanonnak is, miután egy héten belül öt alkalommal csapódtak be gránátok izraeli területre. A jeruzsálemi kormány jelezte, hogy nincs szándéka bekapcsolódni a szíriai polgárháborúba, de kész minden módon megvédeni területi integritását és polgárai biztonságát. Az eddigi visszafogottságnak egy újonnan felfedezett libanoni föld alatti fegyvergyár és a térségben egyre aktívabb amerikai–orosz csapatmozgások is véget vethetnek.

Lengyel gettóból a New York-i felhőkarcolóba

Kevesen múlt, hogy a hitleri Németország a népes Kushner családot elpusztítsa a holokauszt nép­irtásában. A kalandos módon az Egyesült Államokba jutó néhány túlélő azonban pár évtized alatt milliárdos ingatlanvállalatot épített. A családi belviszály azonban odáig fajult, hogy a birodalom vezetőjét egészen megdöbbentő bűn­cselekmények miatt börtönbe zárták.

Belföld

Új szélsőjobbos mozgalom indul

A korábbi példák alapján nem sok vizet zavar majd a szombaton alakuló szélsőjobboldali mozgalom, a kormánypártnak azonban a Jobbik minimális mértékű gyengítése is jól jöhet. Mégpedig azért, mert a tetemes Fidesz-előny ellenére is van bizonyos realitása a 2018-as hatalomváltásnak.

Magyarellenesség gombnyomásra

Fél évvel a választások után saját kormányát buktatta meg Romániában a baloldali-liberális koalíció a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva. Az új miniszterelnököt, Mihai Tudosét a román sajtó a titkosszolgálatok embereként emlegeti, megszavazását pedig szintén összefüggésbe hozzák a romániai „háttérhatalommal”. Az ügynek voltak magyar vonatkozásai is – ezekről kérdeztük Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.

Gimisek helyett szakikat

A szakgimnáziumi érettségi miatti botrány után most került napvilágra egy NGM-jelentés arról, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a középfokú szakképző intézményekbe, ráadásul ezekben az iskolákban a lemorzsolódás is megugrott. Főleg a szakgimnáziumok tanulóinak száma apad, a gimnáziumoké pedig nő: a középiskolás korosztály 42 százaléka ma gimnáziumba megy. Kiszivárgott tervek szerint a kormány keretszámokkal, központi felvételi ponthatárokkal szorítaná vissza a jövőben a gimnazisták számát, amit a szakállamtitkár cáfol.

Megváltozott-e a Jobbik?

A 2014-es választásokon a Jobbik igazán cuki kampánnyal rukkolt elő, de már akkor sem mindenki hitt a pálfordulás őszinteségében. A vigyazo.blog.hu által akkor nyilvánosságra hozott felvétel szerint, melyen Sneider Zoltán, a parlament akkori jobbikos alelnöke beszél, egyfajta munkamegosztás van a Jobbik és olyan szervezetek között, mint a Betyársereg vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Ugyanis például neki, mármint Sneidernek a parlamentben figyelembe kell vennie az „egyszerű polgár” elvárásait, „akiben semmi nemzeti érzés nincsen”. Vagyis a párt hivatalos politikusai megpróbálnak megfelelni a nemzetietlen, ámde szavazatukat tekintve mégiscsak értékes polgároknak, míg a fent említett szervezetek  a radikálisabb szavazókra utaznak.

Többet kapunk, de nem eleget

A hazai átlagbér folyamatosan emelkedett az első negyed­évben, amit főként a minimálbér-emelés közvetett hatásával magyaráz a KSH. Áprilisban már nettó 201500 forint volt az országos átlagfizetés, 12 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. Megyénként is csökkenőben vannak a különbségek, de még mindig a fővárosiak keresnek messze a legjobban, havi 238 ezret. A pólus másik végén Békés van 138 ezerrel. A hazai fize­tésekből sokan továbbra sem tudnak megélni, így a kivándorlás nagyságrendje – évi 30 ezer – egyelőre nem csökken.

Hit és értékek

Szivárványmítoszok

Barack Obama 2016-ban elnöki rendelettel „LGBT-hónap”-nak nyilvánította júniust, és felszólította az „Egyesült Államok lakosságát, hogy ünnepeljék az amerikai nép sokszínűségét”. Obama ezzel a döntésével megkoronázta nyolcéves lankadatlan küzdelmét a szexuális alternatívák társadalmi elfogadtatásáért. Ehhez képest Donald Trump sokkal visszafogottabb, konkrétan „említést sem tett a meleg büszkeség hónapjáról” – amint azt a Newsweek egyik melegaktivista szerzője csalódottan konstatálta. Mivel Európában a különböző „Pride-ünnepek” jellemzően júliusra esnek, így immár két hónap áll rendelkezésre a médiában, hogy a társadalom torkán lenyomják azokat az LGBT-dogmákat, amelyeknek túlnyomó többsége igazolhatatlan hiedelem, vagy egyszerűen nem felel meg a tényeknek. Nézzünk néhány ilyen szivárványmítoszt!

HÁTTÉR

Mark evangéliuma

A Facebook a jövő egyháza – ezzel a hasonlattal nyitotta meg Mark Zuckerberg az első alkalommal megtartott „Közösségi Csúcstalálkozót”, ahol az amerikai gyülekezetek mintájára mutatta be, hogyan is fognak kinézni a 21. század társadalmának alapköveit jelentő digitális közösségek. Ezeknek tagjai és vezetői a techguru víziójában VR-szemüvegekkel, telepatikus gondolatolvasókkal és virtuális valósággal lesznek felfegyverkezve arra, hogy a gyűlölet és a magány korából egy boldog és nyitott virtuális faluba vezessék az emberiséget.

A CIA, a nagy mecénás

Amikor 1952. május 6-án este Sztravinszkij Tavaszi áldozatának utolsó hangjai elhaltak a párizsi koncertteremben, a lelkes közönség nem sejtette, hogy a CIA háttérmunkájának és 130 ezer dollárjának köszönhették az élményt. Az üzenetet mindenesetre vették: Amerikában mégiscsak létezik kifinomult kultúra. És ez csupán egyetlen példa arra, hogyan használta eszközként a művészetet a hírszerző ügynökség a szovjet agitprop elleni harcban.

Patkányméreg a narancslében

20 év telt el azóta, hogy a misztikus regénysorozat ötlete kipattant J. K. Rowling angol írónő fejéből. A sorozat első példányának megjelenése óta a Harry Potter könyvek 500 millió példányban keltek el. A varázslófiú kalandjairól szóló regények hihetetlen népszerűsége dúsgazdaggá tette a szerzőt – J. K. Rowling az első olyan író, aki könyvei kiadásából dollármilliárdos lett. A könyvekből azóta filmek készültek, rengeteg játék, sőt, Harry Potter-tematikus kalandparkok is épültek. A franchise eddig 25 milliárd dolláros bevételt generált. A könyvek egy mélyen okkult mesevilágba viszik bele a gyerekeket (és felnőtteket). Ma már számos iskolában – még Magyarországon is – kötelező olvasmánnyá tették a boszorkány­fiú kalandjait. Nézzük, hogy a keresztény világnézet alapján mi kifogásolható korunk egyik legnépszerűbb meséjében.

Gyilkos románc

„Alkonyat-gyilkosság” néven vonul be az angol kriminalisztika történeté­be az ország legfiatalabb kettős gyilkosai által elkövetett kegyetlen mészárlás. Kim Edwards és Lucas Markham a lány anyját és húgát ölték meg – majd leültek vámpíros filmeket nézni. A két tinédzser nevét azt köve­tően hozta nyilvánosságra a sajtó, hogy az ítélet velük szemben jogerőre emelkedett: mindketten életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. A gyilkosság elkövetésekor – 2016 áprilisában – 14 évesek voltak.

KÁVÉSZÜNET

Napfény: a jövő energiaforrása

Asztanában nemrég nyitotta meg kapuit a 2017-es EXPO, melynek témája ebben az esztendőben a jövő energiája. A fél világ részvételével zajló kiállítás ezúttal egy hirtelen gazdaságilag növekedést produkáló közép-ázsiai ország hipermodern fővárosában kerül megrendezésre. Nagy kérdés, hogy a kiállításon bemutatott lehetőségek valóban megoldják-e az emberiség jövőbeni energiaszükségleteit.

Irány az Urál!

Európa és Ázsia határán fekszik az egykori Orosz Birodalom egyik ipari-kulturális központja, az ablak Szibériára, a volt Szovjetunió egyik zárt városa, ahol a milliós lakosságon kívül nemhogy külföldi, de még más városból származó szovjet állampolgár sem fordulhatott meg. Az eredetileg Jekatyerinburgnak keresztelt várost a szovjetek Szverdlovszknak nevezték át, majd a vidék egyik legjelentősebb szülöttjének, Borisz Nyiko­lajevics Jelcinnek korában újra visszakapta „lánykori nevét”. Európából nézve Ázsia kapuja, a cári család kivégzésének helyszíne, és az óhitűek menedékvárosa.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!