„Ne tesztelgessenek bennünket!” – üzente az izraeli védelmi miniszter az ország északi szomszédjainak, elsősorban Szíriának, de Libanonnak is, miután egy héten belül öt alkalommal csapódtak be gránátok izraeli területre. A jeruzsálemi kormány jelezte, hogy nincs szándéka bekapcsolódni a szíriai polgárháborúba, de kész minden módon megvédeni területi integritását és polgárai biztonságát. Az eddigi visszafogottságnak egy újonnan felfedezett libanoni föld alatti fegyvergyár és a térségben egyre aktívabb amerikai–orosz csapatmozgások is véget vethetnek.

A korábbi példák alapján nem sok vizet zavar majd a szombaton alakuló szélsőjobboldali mozgalom, a kormánypártnak azonban a Jobbik minimális mértékű gyengítése is jól jöhet. Mégpedig azért, mert a tetemes Fidesz-előny ellenére is van bizonyos realitása a 2018-as hatalomváltásnak.

Fél évvel a választások után saját kormányát buktatta meg Romániában a baloldali-liberális koalíció a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva. Az új miniszterelnököt, Mihai Tudosét a román sajtó a titkosszolgálatok embereként emlegeti, megszavazását pedig szintén összefüggésbe hozzák a romániai „háttérhatalommal”. Az ügynek voltak magyar vonatkozásai is – ezekről kérdeztük Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.

A szakgimnáziumi érettségi miatti botrány után most került napvilágra egy NGM-jelentés arról, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a középfokú szakképző intézményekbe, ráadásul ezekben az iskolákban a lemorzsolódás is megugrott. Főleg a szakgimnáziumok tanulóinak száma apad, a gimnáziumoké pedig nő: a középiskolás korosztály 42 százaléka ma gimnáziumba megy. Kiszivárgott tervek szerint a kormány keretszámokkal, központi felvételi ponthatárokkal szorítaná vissza a jövőben a gimnazisták számát, amit a szakállamtitkár cáfol.

A 2014-es választásokon a Jobbik igazán cuki kampánnyal rukkolt elő, de már akkor sem mindenki hitt a pálfordulás őszinteségében. A vigyazo.blog.hu által akkor nyilvánosságra hozott felvétel szerint, melyen Sneider Zoltán, a parlament akkori jobbikos alelnöke beszél, egyfajta munkamegosztás van a Jobbik és olyan szervezetek között, mint a Betyársereg vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Ugyanis például neki, mármint Sneidernek a parlamentben figyelembe kell vennie az „egyszerű polgár” elvárásait, „akiben semmi nemzeti érzés nincsen”. Vagyis a párt hivatalos politikusai megpróbálnak megfelelni a nemzetietlen, ámde szavazatukat tekintve mégiscsak értékes polgároknak, míg a fent említett szervezetek  a radikálisabb szavazókra utaznak.

A Facebook a jövő egyháza – ezzel a hasonlattal nyitotta meg Mark Zuckerberg az első alkalommal megtartott „Közösségi Csúcstalálkozót”, ahol az amerikai gyülekezetek mintájára mutatta be, hogyan is fognak kinézni a 21. század társadalmának alapköveit jelentő digitális közösségek. Ezeknek tagjai és vezetői a techguru víziójában VR-szemüvegekkel, telepatikus gondolatolvasókkal és virtuális valósággal lesznek felfegyverkezve arra, hogy a gyűlölet és a magány korából egy boldog és nyitott virtuális faluba vezessék az emberiséget.

Amikor 1952. május 6-án este Sztravinszkij Tavaszi áldozatának utolsó hangjai elhaltak a párizsi koncertteremben, a lelkes közönség nem sejtette, hogy a CIA háttérmunkájának és 130 ezer dollárjának köszönhették az élményt. Az üzenetet mindenesetre vették: Amerikában mégiscsak létezik kifinomult kultúra. És ez csupán egyetlen példa arra, hogyan használta eszközként a művészetet a hírszerző ügynökség a szovjet agitprop elleni harcban.

20 év telt el azóta, hogy a misztikus regénysorozat ötlete kipattant J. K. Rowling angol írónő fejéből. A sorozat első példányának megjelenése óta a Harry Potter könyvek 500 millió példányban keltek el. A varázslófiú kalandjairól szóló regények hihetetlen népszerűsége dúsgazdaggá tette a szerzőt – J. K. Rowling az első olyan író, aki könyvei kiadásából dollármilliárdos lett. A könyvekből azóta filmek készültek, rengeteg játék, sőt, Harry Potter-tematikus kalandparkok is épültek. A franchise eddig 25 milliárd dolláros bevételt generált. A könyvek egy mélyen okkult mesevilágba viszik bele a gyerekeket (és felnőtteket). Ma már számos iskolában – még Magyarországon is – kötelező olvasmánnyá tették a boszorkány­fiú kalandjait. Nézzük, hogy a keresztény világnézet alapján mi kifogásolható korunk egyik legnépszerűbb meséjében.

Asztanában nemrég nyitotta meg kapuit a 2017-es EXPO, melynek témája ebben az esztendőben a jövő energiája. A fél világ részvételével zajló kiállítás ezúttal egy hirtelen gazdaságilag növekedést produkáló közép-ázsiai ország hipermodern fővárosában kerül megrendezésre. Nagy kérdés, hogy a kiállításon bemutatott lehetőségek valóban megoldják-e az emberiség jövőbeni energiaszükségleteit.