Reneszánszát éli a politikai messiások és szörnyek kora. A tradicionalisták és a konzervatívok gyakran panaszkodnak, hogy a vallás és a hit hanyatlóban van Amerikában. De ez csak részben igaz. A politikust istenítő választópolgár tévedhetetlenséget és mindenhatóságot kölcsönöz annak. Ha pedig van kijelölt messiás, szükségszerű, hogy legyen vele szemben egy ördögi szörny is. A választópolgár ugyanis szeret egyszerű bináris rendszerben gondolkodni, imádni és gyűlölni. Ez látszik megmutatkozni a mostani, 2024-es elnökválasztási kampány során is, ahol úgy tűnik, már ki is osztották a szerepeket.

Kulcsfontosságú választások előtt áll a világ 2024-ben. Legjelentősebbek ezek közül: az amerikai elnökválasztás, az Európai Bizottság újjáalakulását biztosító szavazás, a hazai önkormányzati választások, de Oroszországban, Indiában és az Egyesült királyságban is urna elé járulnak az állampolgárok. Az egyik legnagyobb kihívást a mesterséges intelligenciával generált álhírek sokasága fogja jelenteni.

Az Egyesült Államok következő elnöki pozíciójáért a mai állás szerint az ország történetének két legidősebb elnökjelöltje küzd majd jövő novemberben. Joe Biden mellett az előző szenátus átlagéletkora is történelmi csúcsot döntött. Az amerikai politikai elit idősödése a választókorú népesség egyre nagyobb hányadát aggasztja a politikai spektrum teljes skáláján.

Szoftverek, amik képesek megjegyezni a jelszavakat, böngészési adatokat, és ha kell bekapcsolják a webkamerákat, mikrofonokat is. Komoly összegekért cserébe bármelyik ország hozzájuthat a kémprogramokhoz, amellyel kontroll alatt tarthat politikusokat, aktivistákat, professzorokat, bárkit.

Jelenleg az iráni rezsim képviseli a legmarkánsabban az Izrael-ellenes álláspontot. Mitől lett ennyire anticionista a síita forradalom? Mi Perzsia egyedi szerepe az iszlám világban és a globális dzsihádban?

A kormányzó párt politikusa szerint a világnak látnia kell a gonosz igazi arcát, amivel október hetedikén Izraelnek szembe kellett néznie. Elmondta azt is, hogy Izraelben pontosan tudják, mekkora árat kell fizetni egy háborúért, hiszen mindenkinek a saját életét kell kockáztatnia, hogy megvédje a hazáját.

Franciaország egyetlen kibuca 1933–35 között működött egy kis faluban, Jugeals-Nazarethben. Az egyedülálló mezőgazdasági kollektíva másfél éven át több száz, a nácizmus elől menekülő európai zsidó fiatalnak adott átmeneti otthont. Szemük előtt egy cél lebegett: visszatérni az őshazába, Erec Izraelbe.

Ahogy a nagyhatalmak közötti feszültség növekszik, a konfliktusok legújabb színterévé a kibertér válik, ahol a harc az emberek elméjéért folyik. Kérdés, hogy az ellentétek éleződésével meddig maradhat az internet valóban globális?