A magyar válaszadók 54 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül Izraelről, miközben mindössze 32 százalékuk látja pozitív fényben az országot. Bár ez az arány némileg kedvezőbb, mint az olyan európai államokban, mint Svédország (78 százalék) vagy Spanyolország (78 százalék), a magyar társadalmon belül mély generációs szakadék mutatkozik.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A kutatás adatai szerint a 18 és 34 év közötti magyar fiatalok 72 százaléka vélekedik negatívan Izraelről,

míg az 50 év felettiek körében ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 45 százalék. Ez a jelentős különbség azt jelzi, hogy az ifjabb nemzedék sokkal kritikusabb az ország közel-keleti politikájával és katonai fellépéseivel szemben.

Még borúsabb a kép Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megítélése kapcsán. A magyarok 65 százaléka nem bízik abban, hogy a kormányfő helyesen jár el a világpolitikai kérdésekben. Ezen belül 35 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak benne, míg 30 százalék szerint Netanjahu „nem túl megbízható”.

A bizalmi index látványos romlást mutat az elmúlt egy évben: míg 2025-ben még a magyarok 57 százaléka volt bizalmatlan a miniszterelnökkel szemben, ez az arány 2026-ra 8 százalékponttal emelkedett.

A bizalmatlanság itt is a fiatalok körében a legmagasabb: a 35 év alattiak 78 százaléka, míg az 50 év felettieknek csak 55 százaléka fejezte ki aggályait.

A felmérés rávilágít, hogy a vélemények formálódásában jelentős szerepet játszott az aktuálpolitikai helyzet: az interjúk többsége azután készült, hogy február 28-án az Egyesült Államok és Izrael katonai offenzívát indított Irán ellen.

Globális szinten a 36 vizsgált országban a felnőttek mediánértéke szerint 67 százalék vélekedik kedvezőtlenül Izraelről, Magyarország tehát a nemzetközi átlagnál valamivel mérsékeltebb, de így is egyértelműen kritikus álláspontot képvisel. Különösen éles az elutasítottság a muszlim többségű államokban.

Törökországban 97 százalék, Pakisztánban 95 százalék, Malajziában pedig 89 százalék vélekedik negatívan az országról.

Európában szintén általános a kritikus hangvétel, Svédországban és Spanyolországban például a lakosság 78%-a látja negatívan Izraelt, és az olaszok, hollandok, valamint spanyolok fele kifejezetten „nagyon kedvezőtlen” véleményt formált. Ez a nemzetközi trend szorosan összefügg a 2026. február 28-án indított, Irán elleni katonai kampánnyal, amely az adatfelvétel időszakában meghatározta a közvéleményt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökbe vetett nemzetközi bizalom szintén drasztikusan visszaesett, a legtöbb országban a lakosság többsége nem bízik abban, hogy a kormányfő helyesen jár el a világpolitikai kérdésekben. A vizsgált 24 ország közül, ahol rendelkezésre állnak korábbi adatok,

13-ban – köztük Dél-Koreában, Olaszországban és Németországban – szignifikánsan romlott a megítélése 2025 óta.

A globális adatokból világosan látszik egy ideológiai és generációs szakadék: a baloldali érzelműek és a fiatalabb generációk mindenütt sokkal kritikusabbak az izraeli vezetéssel szemben, mint az idősebbek vagy a jobboldali választók. Jelenleg mindössze Kenya (56 százalék) és a Fülöp-szigetek (53 százalék) az a két vizsgált állam, ahol a többség még mindig bizalmat szavaz a miniszterelnöknek.

(Pew/Hetek)