Az észak-atlanti szervezet tagállamainak vezetői hétfői közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kína céljai és határozott magatartása

"rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rendre, valamint a szövetség biztonságával összefüggő területekre".

Amiatt is bírálták Pekinget, hogy gyors ütemben bővíti nukleáris erejét, továbbá hadseregének korszerűsítése nem átlátható.

Kína brüsszeli külképviselete kedden visszautasította, hogy az ország rendszerszintű kihívást jelentene bárkire. Hangsúlyozta: ezek a kijelentések becsmérlőek Kína békés fejlődésére nézve. Azzal vágott vissza továbbá, hogy a NATO rosszul mérte fel a nemzetközi helyzetet és saját szerepét.

Az észak-atlanti szervezet vezetőit hidegháborús mentalitással vádolta meg.

 közlemény szerint Kína mindig is védekező jellegű nemzeti védelmi politikát folytatott, hadseregének modernizációját pedig jogszerű, nyílt és átlátható módon végzi. Kiemelték: 2021-ben Kína védelmi költségvetése 1350 milliárd jüan (209 milliárd dollár), az ország GDP-jének 1,3 százaléka. A 30 NATO-tagország közös védelmi költségvetése ennek az 5,6-szerese, 1170 milliárd dollár, ami a világ teljes katonai célokra fordított költségvetésének több mint felét teszi ki.

Hasonlóan utasították el a nukleáris erő bővítésével kapcsolatos bírálatot is, hangsúlyozva:

a NATO-tagállamok nukleáris robbanófejeinek száma csaknem hússzorosa Kína készletének.

A kínai EU-misszió aláhúzta: Peking a jövőben változatlanul határozottan megvédi szuverenitását és fejlődési érdekeit, és figyelemmel kíséri a NATO Kínával szembeni stratégiai módosításait és politikáját.

A közleményben továbbá arra szólították fel a szövetséget, hogy racionálisan ítélje meg Kína fejlődését, és hagyjon fel a "kínai fenyegetést" sulykoló elméletek népszerűsítésével.

(MTI/Hetek)