Az MTI-nek is eljuttatott dokumentumban a szakszervezet azt írta,
"Tudomásunk szerint a választásokon győztes pártszövetség több tagja is nyilvánosan hangot adott annak a véleménynek, hogy valóban szükséges és nem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének, életkörülményeinek javítása, beleértve az anyagi megbecsülést, a munkaterhek csökkentését, a független értelmiségi lét feltételeinek megteremtését".
Az elmúlt évek tapasztalatai az érdekképviselet szerint azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak. "Nem volt olyan kompetens vezető, aki szakértelmével és elhivatottságával kellőképpen tudta volna a jövő szempontjából talán a legfontosabb ágazat érdekeit érvényesíteni" - fogalmaztak.
A PDSZ szerint nem vált be az a megoldás sem, hogy különböző minisztériumok fennhatósága alá kerültek az oktatás különböző területei.
Mindezért szükségesnek tartják önálló oktatási minisztérium létrehozását, mely az oktatás minden területét - az óvodától a felsőoktatásig - összehangoltan tudja képviselni.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése nélkül nem orvosolható a tantestületek elöregedése és a létszámok drámai csökkenése, nem csökkenthető a feszültség a társadalom és a kor elvárásai és az oktatási intézmények teljesítőképessége között.
A PDSZ már az előző kormány megalakulásakor és azóta is több ízben megfogalmazta az önálló oktatási tárca szükségességét - emlékeztettek, és megjegyezték, remélik, "most - miután a tanárhiány napról napra súlyosbodik - megértőbb fülekre talál kérésük, mint eddig".
A választás előtt a Hetek is foglalkozott azzal, hogy egy kezdő pedagógus fizetése ma kevesebb, mint a szakmunkások bruttó 260 ezer forintos bérminimuma, a pályán lévőket pedig nagyfokú kiégettség jellemzi.
Tíz éve tiltakoznak a pedagógusok lényegében ugyanazon problémák miatt, és nagy kérdés, hogy a következő kormányzati ciklusban mitől változhat meg a helyzetük.
(Hetek / MTI)
hetilap
hetilap
