Németország a vártnál jobban áll az energiabiztonság megerősítésével, és jóval nyugodtabban várhatja a telet, mint néhány hónapja - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában (Meseberg-kastély). A kancellár kiemelte: minden szükséges intézkedést megtettek ahhoz, hogy az ország átvészelje a következő két telet.
Azt még nem lehet kijelenteni, hogy minden rendben lesz, de sokkal nyugodtabban tekintünk a helyzetre
- mondta Olaf Scholz.
A kancellár már az ülés előtt tett nyilatkozatában is rámutatott, hogy a kötelező ütemnél nagyobb tempóban halad a mintegy 23 milliárd köbméteres kapacitásukkal az éves fogyasztás nagyjából negyedét biztosító földgáztározók feltöltése, a töltöttségi szint már a 82 százalékot is meghaladja.
Az orosz fölgázszállítások egyoldalú, Moszkva általi korlátozásából adódó hiány pótlását szolgálják a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok is, amelyek építése Olaf Scholz szavai szerint "hihetetlen" ütemben halad.
A Der Spiegel a hírportálján azt írta, hogy értesüléseik szerint irányváltás mutatkozik a szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban abban a kérdésben, hogy
az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén kibontakozott energiaválság közepette tartani kell-e az úgynevezett energiapolitikai fordulat utolsó szakaszára megmaradt három atomerőmű leállítását 2022. december 31-re előirányzó menetrendet.
A háború miatt már tavasszal vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy érdemes-e, és egyáltalán lehetséges-e meghosszabbítani az üzemeltetési időt. A Der Spiegel jelentése szerint az atomenergia használatát elutasító Zöldek legnépszerűbb politikusa, Robert Habeck által vezetett minisztérium megváltoztatta a vizsgálat szempontjait. Így a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatoknak már nemcsak azt kell elemezniük, hogy a három erőmű üzemeltetésének meghosszabbítása hozzájárulhat-e az energiaellátás biztonságának fenntartásához, hanem azt is, hogy hozzájárulhat-e a villamos energia árának csökkenéséhez.
A stressztesztnek - terhelési próbának - nevezett vizsgálat eredménye várhatóan az lesz, hogy lehetséges ilyen költségcsökkentő hatás, bár csekély.
A tárcánál azonban máris mérlegelik, hogy miként lehet úgy módosítani az atomerőművek bezárásáról rendelkező törvényt, hogy az utolsó három erőmű a jogszabályban kijelölt határidő után is termelhessen áramot - írta a Der Spiegel.
A beszámoló szerint a kormány augusztus elején megkérdezte az üzemeltetőket, hogy a megmaradt fűtőelemek meddig képesek még áramot termelni. Az üzemeltetők tájokoztatása szerint két erőmű (Emsland, Neckarwestheim 2) 70 százalékos teljesítményen még áprilisig üzemben maradhat, a harmadiknál, a bajorországi Isar 2 atomerőműnél pedig júniusig tartanak ki a fűtőelemek.
Németországban a Japánban fekvő Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet.
(Hetek / MTI)
hetilap
hetilap
