NATO-főtitkár: minden tagállam beleegyezett, hogy Ukrajna taggá váljon

Elvárás, hogy Ukrajna a jövőben meg tudja védeni magát

Illusztráció.(Forrás: Youtube/Euronews)

2023. 04. 21.

Jens Stoltenberg a napokban látogatott a háború óta először Kijevbe, és a Volodimir Zelenszkijjel folytatott egyeztetés után arról beszélt, hogy minden NATO-tagállam egyetért abban, hogy az ország csatlakozni fog a szervezethez.

További részletek

Hírdetés

További részletek

Hírdetés

A NATO-főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elvárás Ukrajna felé, hogy felkészült legyen „új támadások meghiúsítására” az orosz-ukrán háború után, most pedig az az elsődleges cél, hogy Kijev győzni tudjon Oroszországgal szemben.

A NATO tagországai a háború kezdete óta több tízezer ukrán katona számára biztosítottak kiképzést, és 65 milliárd euró (24 billió forint) értékű katonai támogatást adtak Ukrajna számára.

Ukrajnának az euro-atlanti családban a helye. Ukrajnát hely illeti meg a NATO-ban, és idővel ez lehetővé is fog válni a támogatásunkkal”

- nyilatkozta Stoltenberg Kijevben.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a NATO-tagállamok harckocsikkal, vadászgépekkel és páncélozott harci járművekkel támogatják az ukrán haderőt, de pénzt is adnak a NATO Ukrajnának fenntartott alapjába, amelyből „sürgős segítséget” tudnak nyújtani.

(Sky News / Hetek)

További részletek

Hírdetés

További részletek

Hírdetés

hetilap

Orosz–nyugati kapcsolatok Kína árnyékában

Oroszország a NATO-ellenes szovjet örökséggel ugyan nem szakított, de nem rendelkezik Kína versenyképességével. Van-e Putyinnak a Nyugat elpusztítását célzó „mester-terve”, és kitől kell jobban tartani: az orosz medvétől vagy a kínai sárkánytól?

Apáti Ildikó / Külföld

hetilap

Amerika benyújtja a számlát Közép-Európának

Az EU és az Egyesült Államok közötti gazdasági és védelmi kötelékek roppant erősek, ám Amerika nem humanitárius alapon nyújt segítséget szövetségeseinek. Milyen érdekek fűzik Amerikát a mi régiónkhoz, és milyen árat fizethetünk Washington érdekérvényesítése miatt?

Surjányi Dávid / Külföld

hetilap

NATO-csatlakozás: Milyen vélt vagy valós félelmek motiválják a finneket?

Finnország 1995-ben – a szomszédos Svédországgal, valamint Ausztriával együttesen – belépett az Európai Unióba. Ugyanakkor a NATO-csatlakozás soha nem merült fel komoly eshetőségként. Egészen mostanáig. (2022.04.14.)

Pályi Zoltán / Háttér

hetilap

Hová vezet a finnek és svédek NATO-csatlakozása?

Az orosz–ukrán háború úgy tűnik, egy korszakot zár le az európai biztonságpolitikában; egyre kisebb a tér a semlegességnek. A nyugat térhódítása eddig is sok országot terelt a NATO aklába, ám Moszkva agressziója minden eddiginél hatékonyabb katalizátornak bizonyul a nyugati szövetség bővítésére.

Surjányi Dávid / Külföld

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!

Kapcsolódó anyagok