Miben hasonlít a Twitter és az ATV?
Vélemény
Miben hasonlít a Twitter és az ATV?

Fotó: ATV

2022. 11. 09.
Természetesen nem az ismertségben és a piaci értékben, az előbbi az angol nyelven értő többmilliárdos közösségnek szól, az utóbbi 15 millió magyarnak. A Twitter nemrég 44 milliárd dollárért kelt el, az ATV értéke alighanem (még) forintban sem éri el ezt az összeget.

Ez egy véleménycikk. 

De van mégis egyfajta párhuzam, mégpedig az, hogy mindkét médium esetében vannak, akik egyszerűen képtelenek tudomásul venni, hogy a magánvállalkozásoknak tulajdonosai vannak és a tulajdonosok által megbízott vezetői.

Elon Musk átélt számos vihart már életében, megvívott jó néhány kemény konfliktust, nem véletlenül lett a világ leggazdagabb embere (legalábbis azok között, akinek a vagyona nyilvános). Amit azonban a Twitter megvásárlása után megtapasztalt, az számára is újdonság lehet. Pedig az autóipar sem leánynevelde.

Miután kifizette ezt a magyar szemmel nehezen felfogható összeget (18 ezer milliárd, vagyis 18 billió forint, érthetőbben: 44 Mészáros Lőrincnyi vagyont) számon kérték rajta, hogy miért bocsátja el a korábbi vezetőket. A furcsa az lenne, ha megtartotta volna azokat, akik miatt a cég korábbi vezetői inkább úgy döntöttek, hogy eladják a Twittert.

De bárhogy is van, beleszólhat ebbe bárki Muskon kívül? Dehogy. Mégis rengeteg kibic van.

Ennél is aggaszóbb azonban, hogy kampány mozgalom indult a Twitter bojkottjára: sztárokat, hirdetőket presszionálnak, hogy hagyják ott a platformot, mert nem tetszik nekik az, hogy eltérő, akár vitatható nézetek megjelennek az oldalon vagy az, hogy Musk nyilvánosan mert beszélni a saját csatornáján aktuális politikai preferenciájáról (értsd: a jelen helyzetben a republikánusokat ajánlotta a félidős választáson).

A bojkottok kétélű dolgok, láthatjuk ez a háború esetében. De amikor ugyanaz a szervezet, a Rágalmazás Elleni Liga (Anti-Defamation Leauge, ADL) sürgeti a Twitter totális bojkottját, ellehetetlenítését (tőkekivonást) és szankcionálását – meglehet ténylegesen kifogásolható tartalmak miatt – akkor vajon nem gondolnak arra, hogy ezzel pontosan azt a visszataszító módszert alkalmazzák és legitimálják, amellyel szemben oly határozottan és jogosan fellépnek: az Izraellel szemben szervezett bojkott, gazdasági ellehetetlenítés (tőkekivonás) és szankciók (Boycott, Divesment, Sanctions – BDS) eszközét?

Nagy kár ezért, hiszen ezt látva a palesztin-párti aktivisták – mint például a hamarosan Budapestre készülő Roger Waters – nyugodtan mondhatják, hogy ők csak ugyanezt csinálják az „apartheid Izraellel” szemben, mint amint az ADL az „antiszemita Twitterrel”. 

Pedig milyen fontos lenne, hogy ne lehessen erre hivatkozva relativizálni a palesztin terrorizmus „kifehérítését”.

És nekünk itt Magyarországon is megvan a magunk aktuális mini bojkott-mozgalma. Amikor ugyanis az ATV évtizedek alatt változó tulajdonosi viszonyait kriminalizálják, elfeledkeznek arról az alapvető közgazdasági tényről, hogy egy vállalatnak az értéke az idő múlásával bizony változik. Ha jönnek új befektetők, akik fejlesztik a céget, akkor a korábbi tulajdonosok dönthetnek, eladják a tulajdonukat, vagy megtartják, de akkor tudomásul veszik, hogy az a nagyobb tőkeértékből már csak kisebb hányadot jelent.

Ha a vállalkozás sikeres, akkor ezzel nem rosszul, hanem jól járnak: a részesedésük értékesebbé válik.

De nem kell közgazdásznak lenni ennek az egyszerű tételnek a megértéséhez: ha megveszek egy romos házat 10 millió forintért, majd jön valaki, aki beszáll mondjuk 90 millió forinttal és felújítja a házat, akkor – ha hozzáértő kezekben van a munka – akkor az eredmény nem egy 100 milliós, hanem ennél értékesebb, mondjuk 200 milliós ingatlan lesz. Számszerűen az eredeti tulajdonos részesedése 100%-ról 10%-ra csökkent, de vajon rosszul járt? Dehogy: a tulajdonrésze 10 millió helyett 20 millió forintot ér, anélkül, hogy egy fillért kellett volna hozzátennie. Ezt a vagyonnövekményt ráadásul nem érhette volna el egyedül, mert ott maradt volna a nyakán a romos ház, ami lehet, hogy addigra már 5 milliót sem ér.

Olyan bonyolult ezt megérteni? Dehogy.

Mégis vannak, akik ezt a pofonegyszerű és gazdaságilag józan eljárást kriminális bűncselekménynek, lopásnak, „kiprivatizálásnak” láttatják az ATV esetében. Pedig pontosan ez történt, erről személyesen is be tudok számolni.

2004-ben felkértek ugyanis, hogy szerkesszek egy műsort az ős-ATV-ben, amiben akkor a Hit Gyülekezetének volt egy százalékban jelentős, értékben jóval csekélyebb tulajdonrésze. A stúdió egy ruharaktár elkülönített részében volt kialakítva, az eszközök az előző rendszerből félig-meddig leselejtezett műszaki berendezések voltak. Az adás legizgalmasabb pillanata az volt, hogy az aktuális vendég fel tud-e jönni a siralmas állapotban lévő lépcsőn sérülés veszélye nélkül. Utólag nézve rémálom volt, igaz, akkor ennek is örültünk, mert legalább piciny rés nyílt a médiavilág féltve őrzött elefántcsont tornyán.

Ha előre lépünk közel húsz évet, jogilag ugyanaz az intézmény ma az ország egyik vezető televíziója, sokak által irigyelt székházzal, stúdiókkal, A-osztályú műsorkészítőkkel. Nem vagyok értékbecslő, de közgazdászként úgy vélem, az értéknövekedés legalább 100-szoros, és akkor valószínűleg alábecsültem a valóságot. Az értéknövekedéshez természetesen új befektetők kellettek, akik egy része tulajdonos is lett. A régebbiek közül volt, aki megvált (nyereséggel) a tulajdonától, más pedig megőrizte, és élvezte befektetésének értéknövekedését. Ez utóbbiak közé tartozik a Hit Gyülekezete is, amelynek tagjai megteremtették ennek a sikertörténetnek az alapját. Az áldozatos kezdeti befektetésük azonban el is értéktelenedhetett volna, ha nem kerül gondos kezekbe, akik gyarapítani tudták a kezdeti magot. Annak a befektetésnek az értékét is, ami a Hit Gyülekezetéé volt, és maradt.

Rosszul járt ebben a közel 20 éves történetben bárki is?

Ellenkezőleg: csak nyertesek vannak, régi és új befektetők, no meg a nézők és mindazok a politikusok, akik bizony az ATV-ben kerültek reflektorfénybe.

Jó lenne, ha ezt az 1x1-et nem kellene félévente-évente újra elmondani, amikor valakinek eszébe jut elővenni ezt az avítt és velejéig hazug sztorit. De úgy látszik, a média vállalkozások már csak ilyenek: a világ legjobban működő kapitalizmusában, a világ leggazdagabb emberének is magyaráznia kell a bizonyítványát.

(Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!