A Közel-Kelet jelenleg legmeghatározóbb fegyveres konfliktusának, az iráni háborúnak ismertek a rémisztő statisztikái: békés városokra kilőtt, a pontos célzást mellőző iráni rakéták, a Hormuzi-szoros lezárása, energiaválság, napi 400 amerikai és izraeli légicsapás a perzsa állam katonai és infrastrukturális létesítményei ellen. A Marco Rubio külügyminiszter által megfogalmazott katonai célok nyilvánvalóak: a háború addig tart, amíg Irán rakéta- és haditengerészeti képességeit meg nem semmisítik. De hogyan hat a háború Irán kisebbségeire, a keresztény közösségekre?
1979 elején lezajlott Iránban az az iszlám forradalom, amely a mai napig meghatározza az ország belső rendjét, külpolitikáját és vallási életét. Február 19-én, mindössze nyolc nappal ezen események után, Arasztú Szajjáh anglikán lelkészt brutálisan meggyilkolták sirázi egyházi irodájában. A gyilkosok, az új rendszer katonái, akik később az iráni rendszer erőszakszervezetét, az Iszlám Forradalmi Gárdát alkották és alkotják a mai napig, egy puskatöltényt hagytak a holttest mellett, jelezve, hogy lőfegyverrel is végezhettek volna áldozatukkal, ők azonban egy kegyetlenebb módját választották az önkényes kivégzésnek. Az első elismert keresztény áldozat története jól mutatja a rendszer vallási kisebbségekhez való viszonyát. A lehető legjobban megfélemlíteni, elidegeníteni, elüldözni és akár megölni igyekeznek őket.
Az előzőek oka, hogy Ruholláh Muszavi Khomeini ajatollah és követői egy muszlim teokráciát hoztak létre, amelynek lényegi alapeleme szerint Allah kezében van névleg minden hatalom, az őt képviselő intézmények gyakorolják az uralmat. Ebben a rendszerben a világi és a vallási szféra nem válik el egymástól, a vallás maga indokolja, legitimálja a fennálló rendszert, a rezsimet és annak minden tettét. Más vallás istenét vagy tanításait igaznak tartani egyet jelent az egész rendszer jogosságának kétségbe vonásával. Iránban az iszlám jogtudósoknak nemcsak vallási, hanem politikai hatalmuk is van, az állam elsődleges feladata az iszlám rend fenntartása. Az állam alkotmányának 12. cikke értelmében Iránban az iszlám síita ága az államvallás. Ebben a rendszerben a vallási kisebbségek jogai szükségszerűen másodlagossá válnak. A nézet része egy antiimperialista világnézet is, amely gyorsan egyet jelentett az Amerika-ellenességgel. Izraelt az Egyesült Államok előőrsének és a muszlim területek megszállójának tekintik, és annak megsemmisítésére szólítanak fel.