A lap azt írja, hogy a petíció szerzői azt állítják, Bartus László "gyanús, mindeddig tisztázatlan körülmények közt tette rá a kezét az amerikai magyarság legpatinásabb lapjára, majd a megszerzett lapot szétverte, a stábot szélnek eresztette, az újságot megszüntette, a maradékot pedig egy személyes gyűlölettől vezérelt, szélsőséges, kirekesztő gyűlöletbloggá degradálta".
A petíció szerzői a szöveg szerint amerikai magyarok, akik
egyrészt elszámolást követelnek az Amerikai Népszava főszerkesztőjétől, valamint bocsánatkérést, mert "gyűlöletbeszédtől fröcsögő, alpári hangnemet honosított meg a lapnál".
A petíció aláírói Bartus László távozását követelik a lap éléről, és azt, hogy adja vissza a lapot, az ahhoz kapcsolódó internetes felületeket, közösségi oldalakat "az amerikai magyarság valódi képviselőinek a kezébe".
A Magyar Nemzet cikkében példákkal is illuszrálja a petíció szerzői által sérelmezett hangnemet: legutóbb például Petry Zsolt távozása kapcsán írták a felületen azt, hogy a "Hertha tudja, mi a kötelessége, akkor a német kormány miért nem, és miért tűri meg ezeket a fasiszta pokolfajzatokat az Európai Unióban?"
A lap emlékeztetett arra is, hogy az Amerikai Népszava 1891-től kezdve folyamatosan megjelent, a legrégebbi magyar nyelvű, külföldön megjelenő lap a világon. Bartus László a 2000-es évek elején került az újsághoz, majd főszerkesztője lett. A nyomtatott újság 2019-ig volt elérhető.
A Hetek aktuális lapszámában Mező Gáborral és Borvendég Zsuzsannával készítettünk interjút, ebben többek között arról is szó esett, hogy a rendszerváltás előtt a katonai hírszerzés által foglalkoztatott újságírók egyik feladata a külföldi magyar emigráció bomlasztása volt. A legbefolyásosabb tengerentúli magyar nyelvű lapot, az Amerikai Népszavát például közvetlenül a hírszerzés manipulálta - derült ki a beszélgetésből.
