A józan ész győzelmét jelenti az orosz olajembargó ügyében hozott európai uniós döntés - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC brit közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában.

A BBC politikai és közéleti műsorokra szakosodott négyes csatornájának keddi késő esti hírmagazinjában elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette:

Magyarország nem az Oroszország elleni további szankciók akadályozója, de ezeknek a józan észre kell alapulniuk, és arra a felismerésre, hogy az energiát érintő szankciók esetében vannak korlátai annak, hogy mit lehet megtenni.

Hozzátette: ez nem csupán Magyarországra, de több más EU-tagországra is vonatkozik.

Az államtitkár szerint az Európai Unió szárazföldi országai - Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország is - nagyon jelentős mértékben függnek az orosz szállításoktól, és egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnali hatályú szankciókat léptethessenek érvénybe. Úgy fogalmazott: az aranyszabály az, hogy nem szabad olyan szankciókat bevezetni, amelyek "nagyobb fájdalmat okoznak Európának, mint Oroszországnak".

Kovács Zoltán idézte Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, amely szerint az olajembargó azonnali bevezetése atombombáéhoz mérhető hatást gyakorolna a magyar gazdaságra, nem beszélve Magyarország lakosságáról. Az államtitkár hangsúlyozta: senki nem kérheti olyan szankciók érvénybe léptetését, amelyek romba döntenék Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar háztartásokat. Ez észszerűtlen és lehetetlen is lenne - tette hozzá.

Arra a riporteri felvetésre, hogy senki nem beszélt az orosz olajszállítások egyik napról a másikra történő leállításáról, és mindig is arról volt szó, hogy lesz idő alternatív beszerzési források felkutatására, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország világossá tette, hogy ezt nemhogy az idei év végéig, de a következő négy-öt évben sem lehet megoldani.

"Ez egyszerű, kemény fizikai-gazdasági realitás"

- fogalmazott az államtitkár.

Kijelentette: ne kérjenek a tagországoktól olyasmit, amit nem lehet azonnal vagy rövid távon végrehajtani, különösen úgy, hogy nincs garancia olyan intézkedésekre, amelyek enyhíthetnék Magyarország szinte egyoldalú függését. Az államtitkár szerint Magyarország különböző irányokból jelentős nyomást, sőt zsarolást is érzékelt, utalások hangzottak el például ukrán részről arra, hogy "valami történhet a csővezetékekkel".

Zsarolással sem lehet azonban Magyarországot rászorítani nemzeti érdekei diktálta álláspontjának módosítására, ugyanúgy, ahogy nyugat-európai politikusok sem kötnének kompromisszumot saját nemzeti érdekeik rovására

- mondta a kedd esti BBC-interjúban Kovács Zoltán.

Nincs alternatíva

Az államtitkár a CNN-nek is nyilatkozott a témában, a hírtelevíziónak arról beszélt: nincs biztonságos fizikai alternatívája az orosz olajszállítmányoknak, nemcsak az idei év végéig, de a belátható jövőben sem.

Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarországot, hanem általában a tengerparttal nem rendelkező országokat érinti Európában.

Az államtitkár többek között Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Bulgáriát sorolta fel azon országok között, amelyek földrajzi elhelyezkedésüknél fogva, valamint történelmi okokból jelentős mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy mindez nem választás, vagy az utóbbi egynéhány év politikájának kérdése, hanem az utóbbi harminc év hagyatéka, amellyel próbálnak megbirkózni. Az államtitkár mindemellett rávilágított, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben nagyon sokat tettek az egyoldalú függőség oldására, de még mindig nagyon messze vannak attól, hogy ki tudjanak alakítani biztonságos alternatív forrásokat, csővezetékeket Európa, illetve a világ más térségeiből az energiaigények fedezésére.

A műsorvezető bejátszotta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egyik nyilatkozatát, amelyben az úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor kíméletlenül önös érdekeit tartja szem előtt. A műsorvezető azon kérdésére, hogy Magyarország miért zárkózik el az orosz olajfüggőség csökkentésétől, Kovács Zoltán úgy válaszolt: Európában éppen Németország az, amely több ezer embert foglalkoztatva Magyarországon pontosan ismeri a magyar vezetés indítékait. Hozzátette, hogy Németország nem követelhet többet Magyaroroszágtól, mint amit az orosz szankciókkal nyerni lehet.

Kovács Zoltán az olajembargóval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok eddig nem kaptak biztosítékot, vagy garanciát az Európai Bizottságtól és a többi uniós tagállamtól arra, hogy energiaellátásuk - ideértve Magyarországot is - biztosított, illetve zavartalan legyen.    

Az államtitkár a műsorban felidézte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Horvátországban folytatott sikeres tárgyalásokat a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésről, egyebek között a Magyarországot Horvátországgal, illetve Közép-Európával összekötő Adria kőolajvezeték kapacitásának bővítéséről. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar kormány az utóbbi tizenkét évben a legtöbbet tette az energiafüggőség oldására. Kiemelte, hogy 95 százalékról 84 százalékra mérsékelték a függést az orosz kőolajtól.

Az uniós csúcson született kompromisszumos megoldásról szólva kijelentette, hogy Magyarországnak ez sokba fog kerülni, de készen áll erre.

Mint mondta, az egyezség értelmében a szankciók nem érintik az olajvezetékeken keresztül érkező orosz kőolajat, mindemellett erőfeszítések folynak a tengerparttal nem rendelkező országok energiabiztonságának szavatolására.

Kovács Zoltán az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök túl közeli barátságára vonatkozó bírálatokra felelve azzal válaszolt, hogy "ezt a narratívát ránk erőltették". Hozzátette, hogy Magyarországéval össze sem lehet hasonlítani a nyugat-európai államok ukrajnai konfliktust megelőzően Oroszországgal ápolt gazdasági és politikai kapcsolatait. "Ezért nem kell ujjal mutogatni Magyarországra, amikor viták folynak a szankciók, illetve az újabb büntető-intézkedések bevezetése körül" - szögezte le az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország már az ukrajnai háború előtt világossá tette energetikával kapcsolatos álláspontját.

(Hetek / MTI)