Hongkong halálos ítélete?
Kína új nemzetbiztonsági törvénye nem sok jóval kecsegtet
Hongkong halálos ítélete?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2020. 06. 30.
Kína életre hívta új nemzetbiztonsági törvényét, mely a terrorizmus, felforgatás és idegen erőkkel való összejátszás megfékezésére hivatott – s ezzel Hongkong autonómiája, milliók szabadsága került még nagyobb veszélybe.

Peking átfogó nemzetbiztonsági törvényt fogadott el, és a kritikusok szerint ez jelentheti a kegyelemdöfést a szabadságáért küzdő metropolisz számára, mely megnyitja az utat Kínának Hongkong feletti teljes hatalomgyakorlás irányába.

Kevesebb mint 40 nappal azután, hogy a kínai törvényhozók először javasolták az intézkedés bevezetését, az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) állandó bizottsága a mai napon (kedden), megkerülve a hongkongi törvényhozást, jóváhagyta azt több tisztviselő és a sajtó képviselői szerint.

Tam Yiu-Chung, a Pekingpárti DAB korábbi elnöke, az állandó bizottság egyetlen hongkongi tagja megerősítette, hogy a törvényt elfogadták, de teljes szövegét még nem tették közzé.

A terrorizmust, felforgatást, Kínától való különválást és külföldi erőkkel való összejátszást kriminalizáló jogszabályok valójában Hongkong autonómiáját és az „egy ország, két rendszer” megegyezést rúgják fel, mely feltétele volt a brit mandátum 1997-es átadásának.

A törvény, mellyel a szakértők szerint valójában a Kínának nem tetsző véleményeket fojtanák el, július 1-én lép hatályba.

Az államilag működtetett Global Times szerint a törvényben foglalt legsúlyosabb büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés lenne, míg a hongkongi RTHK közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint a „súlyosabb” eseteket Kínában kezelnék a bíróságok – teljes mértékben fittyet hányva az autonómia és a joghatóság szabályaira.

Hongkong
Hongkong, Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A kínai állami média összefoglalója szerint Kína Nemzetbiztonsági Ügynökséget hoz létre Hongkongban, mely a törvény betartásáért lesz felelős. Bírósága „adott körülmények” között lesz illetékes – azaz akár bármikor. Eltérések esetén az új szabályok felülírják a hongkongi törvényeket. A törvény ígéretet tesz a polgári jogok védelmére, de ugyanez érvényben van Kínában is, így sokan vélik úgy, nem kecsegtet sok jóval a jövőre nézve.

A britek kivonulása óta eltelt évtizedekben a szabad sajtó, független bíróságok és törvényhozás, valamint a viszonylag gyakori tiltakozások és tüntetések végvárakként szolgáltak Hongkong szabadságának védelmében, melyek 2003-ban Kína hasonló próbálkozásainak még gátat vetettek. Most azonban mindezek együttesen veszélybe kerültek.

Tsai Ing-Wen, tajvani elnök (ahol külön intézményt hoznak létre a Hongkongból menekülők megsegítésére) elmondta, Peking legutóbbi lépése nyilvánvalóvá tette, az „egy állam, két rendszer” többé nem működik. A médiában bátorította a lakosokat, ne adják fel a reményt és küzdjenek szabadságukért továbbra is.

Az Egyesült Államok bejelentette, korlátozni fogja azon kínai tisztviselők vízumát, akik „felelősek Hongkong autonómiájának aláásásáért”.

Prominens aktivisták többen számolnak azzal, a törvény hatályba lépését követő napon letartóztatják őket. Az elmúlt egy évben a rendőrség 9000 tüntetőt tartóztatott le, köztük sok demokráciapárti törvényhozót és aktivistát, akik felhívták a figyelmet Hongkong veszélyeztetett helyzetére.

Szerda, a hatálybalépés napja egybeesik az 1997-es egyezmény évfordulójával, mikor minden évben felvonulást tartanak Hongkongban. A rendőrség ezt idén a koronavírusra hivatkozva betiltotta, de a vezető aktivisták kijelentették, mindenképp demonstrálni fognak.
 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti:

Tajvan nem követi Hongkongot
Bill Clinton jövő heti pekingi látogatása során az egyik központi kérdés minden bizonnyal Tajvan lesz. Washington – Kína követeléseinek megfelelően – a "három nem" politikáját hangsúlyozza, azaz nem támogatja a "két Kína" politikát, nem ismeri el a szigetország függetlenségét, és nem járul hozzá Tajvan ENSZ-felvételéhez. Ennek ellenére Clinton valószínűleg nem lesz hajlandó beleegyezni abba, hogy leállítsa korszer? fegyverek szállítását Tajvan számára. Miután Kína 1997 nyarán visszanyerte Hongkongot, másfél év múlva, 1999 decemberében visszakapja Portugáliától Macaót is. Peking számára ezzel Tajvan marad a legfontosabb cél a területi követelések listáján. A múlt hónapban Csiang Cö-min kínai miniszterelnök az anyaországgal való újraegyesítés felgyorsítását sürgette. Bár Tajpej elutasítja a csatlakozási tárgyalásokat a Kínai Kommunista Párttal, a kapcsolatok normalizálása érdekében 1991-ben elismerte a pekingi kommunista kormányt. Az újraegyesítés érdekében Kína elméletileg négy lehetséges eszközhöz nyúlhat: választhatja a meggyőzés, a megfélemlítés, egy tajvani blokád avagy egy közvetlen katonai akció lehetőségét. Ami az első változatot illeti, Tajpej már kijelentette: elutasítja a Hongkong-típusú megoldást. Kína folytathatná jelenlegi politikáját is, azaz a tajvaniak megfélemlítésére irányuló rendszeres katonai gyakorlatok megtartását, ebben az esetben számolnia kell azonban a várható amerikai válaszlépésekkel. A tengeri blokád szintén nemzetközi kritikának tenné ki a kínai vezetést. Az Egyesült Államok Tajvan-politikája az elmúlt ötven évben többször is módosult. A koreai háború idején az amerikai hadiflotta védelmébe vette Tajvant, és 1954-ben az USA – a kínai tiltakozás figyelmen kívül hagyásával – védelmi szerződést írt alá Tajvannal. A kínai-amerikai kapcsolatok javulásával párhuzamosan 1979-ben Carter elnök visszavonta Tajvan diplomáciai elismerését. Amikor azonban a kínai haditengerészet 1996-ban – közvetlenül a szigetországban tartott parlamenti választások előtt – hadgyakorlatokat hajtott végre, az USA két repülőgép-anyahajót irányított a térségbe Tajvan támogatására. Az 1996-os incidens nyilvánvalóvá tette, hogy Peking kész katonai választ adni Tajpej függetlenségi törekvéseire. Szakértők szerint az Egyesült Államok hadserege tízszer erősebb, mint a kínai, ezért egy esetleges katonai összecsapás esetén abszolút tengeri és légi fölénnyel rendelkezne. Kérdés azonban, hogy az USA Tajvan segítségére sietne-e egy kínai támadás esetén? Washington jelezte, hogy nem segít Tajvannak a diplomáciai függetlenségi törekvései során, de amennyiben Kína Tajvan provokációja nélkül támad, akkor az amerikai hadsereg minden bizonnyal beavatkozna a konfliktusba.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!