Forrás: Pixabay
Valamivel többen, 34 százaléknyian ellenzik az elképzelést, 28 százalék bizonytalan a kérdésben, 7 százalék pedig nem adott választ. A 2010 felnőtt megkérdezésével végzett vizsgálat alapján a német társadalom meglehetősen megosztott a több évszázados felekezeti különválás lezárásának megítélésében.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A megkérdezett vallási csoportok közül meglepő módon a római katolikusok mutatkoztak a legnyitottabbnak az egyesülésre: körükben 44 százalék támogatta, és csupán 30 százalék ellenezte a lépést. Ezzel szemben a Németországi Protestáns Egyház (EKD) tagjainak 35 százaléka pártolná a fúziót, miközben 42 százalékuk ellenzi azt, a szabadegyháziak körében pedig még erősebb az elutasítás, ahol a válaszadók fele nemmel szavazna.
A keresztény egyházakon kívül a muszlimok 38 százaléka, a felekezeten kívülieknek viszont csupán 19 százaléka látná szívesen a fúziót, miközben korosztályos bontásban a 18–29 évesek, valamint a 70 év felettiek körében a legmagasabb a támogatottság.
A vita hátterében mindkét nagy történelmi egyház folyamatos és jelentős tagvesztése áll. Az EKD tagsága 2025 végén mintegy 17,4 millió főre apadt, ami egyetlen év alatt 3,2 százalékos csökkenést jelent, míg a katolikus egyház híveinek száma 2,6 százalékos visszaesést követően 19,2 millióra mérséklődött. Ezzel éles ellentétben a németországi szabad evangéliumi gyülekezetek gyarapodnak, amit a hitvalló felnőttkeresztelések számának négy év alatt tapasztalt mintegy 76 százalékos emelkedése is jelez.
(CN/Hetek)
hetilap
hetilap