47 százalék elégedetlen, 43 százalék pedig elégedett a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott uniós intézkedésekkel, 59 százalék azonban azt reméli, hogy az EU megfelelő döntéseket fog hozni a világjárványra adott válaszul.
Az elégedettek aránya két százalékkal csökkent, az elégedetlenek aránya pedig 5 százalékkal növekedett a legutóbbi, tavaly nyáron végzett felmérés óta.
Az európai válaszadók mindössze 43 százaléka elégedett kormányuknak a világjárvány elleni küzdelem érdekében eddig hozott intézkedéseivel, ez a mutató a legutóbbi felmérés óta 19 százalékot zuhant. Ezzel szemben az elégedetlenek aránya 19 százalékos növekedés mellett 56 százalék.
Tíz európaiból több mint hat gondolja úgy, hogy országának gazdasága 2023-ban vagy később fog kilábalni a világjárvány okozta helyzetből. Kevesebb mint egynegyedük szerint a fellendülés 2022-ben következik be, és csak öt százalékuk vélekedik úgy, hogy már ebben az évben, 2021-ben megtörténik.
Tízből egy attól tart, hogy országának gazdasága soha nem lábal ki teljesen a világjárványból.
Az európaiak többsége, 55 százaléka véli úgy, hogy a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap hatékony eszköz a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére. Tízből közel négy úgy gondolja, hogy ez nem hatékony eszköz a károk enyhítésére.
Jelenleg az uniós állampolgárok mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet jó, ez 2020 nyara óta 5 százalékos, 2019 ősze óta pedig 18 százalékos csökkenést jelent, egyben 2013 tavasza óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ennek megfelelően nőtt, 69 százalék azoknak az európaiaknak az aránya, akik a gazdasági helyzetet rossznak tartják.
A koronavírus elleni oltási kampánnyal összefüggésben az európaiak 45 százaléka válaszolta azt, hogy a lehető leghamarabb szeretne védőoltást kapni.
Mintegy 20 százalékuk még 2021-ben meg szeretné kapni a védőoltást, 21 százalékuk megfelelőbbnek tartaná, ha később kapna oltást. Az európaiak mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne védőoltást kapni, 2 százalékuk pedig még nem döntött erről.
A felmérésből kiderült az is, hogy az Európai Unióba vetett általános bizalom 6 százalékkal emelkedett.
Jelenleg az európaiak 49 százaléka bízik az EU-ban, 2008 tavasza óta ez a legmagasabb szint.
A nemzeti kormányokba (36 százalék), a nemzeti parlamentekbe (35 százalék) vetett bizalom csökkent, noha mindkét mutató magasabb szinten maradt 2019 őszéhez képest.
Az EU-ról alkotott kép (46 százalék) 2009 ősze óta most a legpozitívabb. Semlegesen kevesebben viszonyulnak az EU-hoz (38 százalék), míg 15 százalékuk vélekedik negatívan az unióról.
Tízből közel négy uniós válaszadó (38 százalék) az egészségügyet tartja az EU előtt álló legfontosabb kihívásnak, ami 2020 nyara óta 16 százalékos növekedést jelent.
A következő kihívást a gazdasági helyzet (35 százalék) és a tagállamok államháztartásának állapotával kapcsolatos aggályok (21 százalék) jelentik.
A környezetvédelem és éghajlatváltozás jelenleg a negyedik helyen áll (20 százalék), míg a bevándorlás, amely miatt aggódók aránya 5 százalékpontos csökkenést követően 18 százalék, 2014 ősze óta első alkalommal nem tartozik a három legfőbb aggályt jelentő téma közé.
A munkanélküliség 15 százalékkal a hatodik helyen áll az EU előtt álló főbb kihívások sorában - közölték.
(MTI/Hetek)
hetilap
hetilap
