A 2020 őszén aláírt megállapodás értelmében a három aláíró országnak - a később csatlakozó más országokkal együtt - kellett volna finanszíroznia az Alapot. A megállapodásban lefektették, hogy

az Alap hárommilliárd dollárral támogat különböző, térségbeli magánberuházásokat a gazdasági együttműködés és felvirágzás előmozdítására.

A Globes beszámolója szerint az Ábrahám Alap tavaly októbertől már több száz pályázatot tekintett át, és legalább tíznek a támogatását hagyta jóvá, főleg az energia- és az élelmiszeripar, valamint a pénzügyi technológia területén.  

Joe Biden amerikai elnök megválasztásával azonban megtorpant az Alap tevékenysége.

Emiatt annak vezetője, Aryeh Lightstone rabbi, akit Donald Trump volt elnök nevezett ki, le is mondott január végén, és a Biden-kormány nem nevezett ki a helyére senkit. A Globesnak nyilatkozók szerint

elvben a Biden-kormány is támogatja az Alapot, de pénzt már kevésbé szívesen juttat neki, mint a Trump-kormány.

Az ügyben az izraeli külügyminisztérium képviselői tárgyaltak Washingtonban. A Globes amerikai forrásra hivatkozva azt írta, hogy

a Biden-kormány felül akarja vizsgálni az Alap támogatását, a hangsúlyt a pénzügyről a diplomáciára akarja áthelyezni, és amíg nem dönt a kérdésben, addig befagyasztja az utalást.

Az izraeli lap - szintén amerikai jelentésekre hivatkozó - információi szerint az amerikai befagyasztás oka az is, hogy a Biden-kormányzatnak óriási összegekre van szüksége a világjárvány okozta gazdasági válságból történő kilábaláshoz.

Az amerikai pénzügyi támogatás felfüggesztése miatt Izrael és az Emírségek márciusban létrehozott egy másik alapot, de ez még nem tudta elkezdeni a tevékenységét.

(MTI/Hetek)