Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes

A mentőcsomag elfogadására alternatív megoldást keresnek az uniós vezetők, mivel Magyarország és Lengyelország vétója jelentős akadályt gördített útjukba. Az EU költségvetés vétójával azért élt a két ország, mert elfogadhatatlannak tartják az uniós kifizetésekhez kötődő jogállamisági feltételrendszert.

Orbán Viktor korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU a feltételrendszerben

pontosan nem határozza meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethet politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió felvetette, hogy a jogállamisági feltételrendszerbe az LMBTQ-jogok tisztelete, a "szivárványcsaládok" és a párkapcsolatok hivatalos elismerése, és az ellenük irányuló "gyűlöletbeszéd" büntetése is részét képezze, mely szögegyenest megy ellent a konzervatív magyar és lengyel kormány irányvonalának, illetve a magyar Alaptörvénynek egyaránt, melybe nemrég javasolták módosításként a hagyományos családot megerősítő kiegészítések belefoglalását.

Úgy tűnik, Brüsszel vezetői most lázasan kutatnak alternatív megoldások után, mivel a jogállamisági mechanizmuson nem hajlandóak változtatni.

Így kerülnék meg Budapest és Varsó vétóit

Az Európai Bizottság elnöke a Politico forrásai szerint indítványozni fogja az EU 750 millárd eurós helyreállítási alapjának Magyarország és Lengyelország nélküli létrehozását, amennyiben a két tagország vétója miatti helyzetet nem sikerült a jövő héten megoldani.

Amennyiben erre sor kerülne a lap uniós forrásai szerint az Európai Parlament nem szavazna a hét éves EU a most asztalon levő költségvetési tervről. 

Manfred Weber hasonló üzenetet közvetített egy Berlinben szervezett online sajtóbeszélgetésen, mikor kiemelte: "mindenkinek tudnia kell", hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén

nincs jogi és technikai akadálya annak, hogy 25 tagország hozza létre a hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló, NextGenerationEU (NGEU) nevű alapot.

Ez ugyan "politikailag nem kívánatos", de természetesen elindult már a gondolkodás arról, hogy

mit lehet tenni, ha a december 10-én kezdődő EU-csúcson "az ideológia a realizmus fölé kerekedik", és így nem sikerül a huszonheteknek együtt megteremteni az NGEU-t

- mondta Manfred Weber.

A tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács értekezletének egy további témájával, a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetéssel (MFF) kapcsolatban aláhúzta: amennyiben Magyarország és Lengyelország "felelőtlen" tevékenysége miatt nem sikerül elfogadni a költségvetést, január 1-jétől az éppen Magyarországnak és Lengyelországnak igen sok támogatást biztosító kohéziós alapokból sem lehet lehívni mind a betervezett összegeket.

Magyarország a "tűzzel játszik"

Az MFF és az NGEU elfogadásának kockáztatása "játék a tűzzel", és "nagyon súlyos következményekhez vezet" - jelentette ki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

A budapesti és a varsói vezetés által kifogásolt jogállamisági mechanizmusról elmondta, hogy a "fő közös cél" a jogi, jogállamisági kérdések "depolitizálása", kivonása a pártpolitikai vitákból. Ezért alakították ki a mechanizmust úgy, hogy az EP-nek ne legyen szerepe benne.

"Nem az EPP-nek, a szociáldemokratáknak vagy a zöldeknek kell pártpolitikai vitát folytatni arról, hogy működik-e a jogállam, szabad-e a sajtó és független-e az igazságszolgáltatás"

- mondta Manfred Weber.

Hozzátette, hogy Németországban "senkinek sem jutna eszébe az ilyen kérdéseket a Bundestagban (a szövetségi parlamentben) megvitatni, hanem mindenki menne rögtön Karlsruhéba", a szövetségi alkotmánybírósághoz.

Ilyen megoldás szükséges EU-s szinten is; az Európai Bizottság készítsen alapos elemzést, az Európai Tanács hozzon döntést, a döntéssel elégedetlen tagállam pedig forduljon az Európai Unió Bíróságához - fejtette ki Manfred Weber.

Hangsúlyozta:

"nem Orbán Viktor elítéléséről van szó, hanem egy semleges jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, és nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalunk állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett".

Kiemelte, hogy a következő napokban ebben a szellemben kell folytatni a vitákat, "nem valaki ellen, hanem valami mellett" kell érvelni.

Mindezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a Fidesz EPP-tagságának ügyében döntő fontosságúak "a következő órák és napok".

(MTI/Politico/Hetek)