A történelem legnagyobb különleges erők által végrehajtott művelete lenne az akció, amelyben megpróbálnák lefoglalni Irán teljes uránkészleteit – állítja a Wall Street Journal (WSJ). 

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

A lap amerikai és izraeli biztonsági szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy több mint 1000 főre lehet szükség a helyszínen az iszfaháni létesítmény biztosításához, valamint ahhoz, hogy az iráni rakéták és drónok tűzében átkutassák a romokat a fegyverkezésre alkalmas minőségű nukleáris anyagok után

Amikor tavaly júniusban amerikai és izraeli harci repülőgépek lebombázták az Iszlám Köztársaság három legfontosabb nukleáris létesítményét, a rezsimnek állítólag mintegy 440 kilogramm 60 százalékos dúsítású uránja volt – ami már csak egy kis lépésre van a fegyverkezésre alkalmas anyagtól, és becslések szerint tíz atombomba előállításához elegendő.

Úgy vélték, hogy további közel 200 kilogramm, 20 százalékos dúsítású urán is a rezsim birtokában van. A fegyverkezésre alkalmas urán 90 százalékos dúsítású.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint a 60 százalékos dúsítású urán körülbelül felét az iszfaháni nukleáris létesítmény alagútrendszerében tárolták. Egy amerikai jelentés szerint van egy „nagyon szűk bejárat”, amelyen keresztül az anyagot potenciálisan ki lehetne hozni.

Az uránkészlet háború közbeni lefoglalása nagyszabású műveletet igényelne, amelyről James Stavridis, a NATO volt parancsnoka a WSJ-nak azt mondta, hogy az

„a történelem legnagyobb különleges műveleti erőinek”

bevonását igényelné.

A lap korábbi katonai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy több mint 1000 katonának kellene a helyszínen lennie. A harci egységeknek biztosítaniuk kellene a környéket, miközben a mérnökök tonnányi törmeléket ásnának át, és közben aknákat és csapdákat keresnének.

A felszerelés helyszínre szállításához és a kinyert anyag országból való elszállításához helyi repülőtérre lenne szükség, és ha ilyen nem állna rendelkezésre, a művelet részeként ideiglenes repülőteret kellene felállítani – áll a jelentésben.

A csapatok valószínűleg drón- és rakétatámadásoknak lennének kitéve, ami miatt a támadásokat földi erőknek és repülőgépeknek kellene visszaverniük.

A jelentés emellett megemlítette annak lehetőségét is, hogy az anyagot feloldják vagy megsemmisítsék, ahelyett, hogy elszállítanák, bár ez a terület súlyos szennyeződésének kockázatával járna.

Vasárnap Abbas Araghchi iráni külügyminiszter a CBS-nek elmondta: „Nukleáris létesítményeinket megtámadták, és minden a romok alatt van.” Elmondta, hogy a rezsimnek nincs terve az anyag visszaszerzésére, de azt is, hogy nem hajlandó tárgyalni a készletek jövőjéről, amíg támadás alatt állnak.

Donald Trump amerikai elnök, akit a múlt héten arról kérdeztek, hogy van-e terv a felhalmozott urán lefoglalására, a Fox News rádiónak azt válaszolta: „Nem, egyáltalán nincs.” „Nem erre koncentrálunk. De egy bizonyos ponton talán fogunk” – mondta. „Jelenleg arra koncentrálunk, hogy a pokolba küldjük a rakétáikat és a drónjaikat.” – tette hozzá az amerikai elnök, aki többször kijelentette, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere, amellyel szomszédait fenyegetheti. 

További hírek a közel-keleti háborúról a Hetek podcast adásában: