Már csütörtökön is rendkívül heves vita folyt a melegellenesnek minősített magyarországi gyermekvédelmi törvényről. A kritikusok úgy értelmezik a törvény egyes kiegészítéseit, hogy azok tulajdonképpen kriminalizálják a homoszexuálisokat és gyűlöletet keltenek, kirekesztőek. A magyar kormány ezzel szemben következetesen azt kommunikálja, hogy a felnőtt homoszexuális emberek jogairól a törvényben szó sincs, a törvény célja csupán az, hogy biztosítsák a szülők számára a jogot, hogy maguk dönthessenek a gyermekük szexuális neveléséről.
A legmarkánsabb álláspontot a támadó oldalról Mark Rutte holland kormányfő fogalmazta meg, aki szerint az a cél, hogy "térdre kényszerítsük Magyarországot ebben az ügyben". A miniszterelnök azt is felvetette, hogy Magyarországnak el kellene hagynia az Európai Uniót.
Egyes források szerint így fogalmazott:
"Viktor, ha ezt csinálja, miért akar egyáltalán az EU-ban maradni?"
A homoszexualitását nyíltan felvállaló luxemburgi miniszterelnök a fiatal homoszexuálisok öngyilkossági hullámáról beszélt, amit összekötött azzal, hogy a környezete nem tartja őket normálisnak. "Harcolni fogok az intolernciával szemben" - jelentette ki.
"Egy meleg férfi vagyok, egy zsidó férfi unokája. Tudom milyen az, amikor kipécéznek és megbecstelenítenek. Nem meleggé váltam. Az vagyok, ez nem döntés kérdése...
Az édesanyám gyűlöli, hogy meleg vagyok, együtt élek ezzel. De ön ezt most törvénybe rakta. Tisztelem magát, de ez egy vörös vonal. Ez az alapvető jogokról szól, lehetünk mások."
- kelt ki Xavier Bettel a magyar miniszterelnöknek.
VIDEO: Luxembourg's Prime Minister Xavier Bettel says he "doesn't recognise the Viktor Orban today" as he arrives for an EU summit in Brussels. Orban's government has passed a new law banning LGBTQ content in schools, which EU leaders view as homophobic and contrary to EU values pic.twitter.com/yZl5EzrTII
— AFP News Agency (@AFP) June 25, 2021
Megszólalt az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is, aki szerint elfogadhatatlan minden LMBTQ közösséggel szemben diszkrimináció.
A heves vita során a 27 tagállamból egyedül a lengyel és a szlovén kormányfő állt egyértelműen Magyarország mellé e kérdésben.
Merkel úgy foglalta össze az eseményeket, hogy egy "nagyon, nagyon őszinte" vita folyt a magyar törvényről. "A Bizottság tovább foglalkozik a magyar törvénnyel... Nagyon különböző elképzelések vannak Európa jövőjével kapcsolatban, nem csak Magyarország vonatkozásában. Ezeket a párbeszédeket tehát tovább kell folytatni" - fogalmazott a német kancellár.
A belga kormányfő azt reméli, hogy Orbán azzal a kérdéssel a fejében alszik el, hogy van-e még Magyarországnak helye az Európai Unióban.
"Nem hiszem, hogy arra számított, hogy a találkozó ilyen irányt vesz majd" - mondta el Alexander De Croo az újságírók kérdésére.
"This law is wrong and incompatible with my idea of politics"
— WION (@WIONews) June 24, 2021
German Chancellor Angela Merkel condemns #Hungary's new law that bans LGBTQ educational content for children. EU has also criticised the law, calling it against the bloc's values. @PriyankaSh25 tells you more pic.twitter.com/4yQyGa0SUH
Mark Rutte elmondása szerint Xavier Bettel luxemburgi kormányfő csütörtöki személyes beszámolója kapcsán
"mindenkinek könny szökött a szemébe".
A luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor jogi eljárásokat szorgalmazott a törvénnyel szemben. "Nem ugyanaz az ember, akivel évekkel ezelőtt találkoztam, aki nyitott és toleráns volt" - magyarázta Bettel.
Az ír miniszterelnök Micheál Martin azt üzente Orbán Viktornak, hogy "a törvénye kárt okoz a fiataloknak". Hozzátette, Magyarország átlépett egy határvonalat a törvénnyel.
Janez Jansa szlovén kormányfő a vitán azt hangsúlyozta, hogy nem megosztani kellene az uniót, hanem inkább egységesíteni. Ezért az LMBTQ-vita kapcsán inkább azt szorgalmazta, hogy amennyiben valóban problémás a magyar törvény az uniós jog szempontjából, akkor miért nem várják meg a vizsgálat eredményét. A miniszterelnök azt sérelmezte, hogy
médiabeszámolók alapján vitáznak most oly hevesen, és nem a konkrét tények ismeretében.
Merkel egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy nem nagyon volt még ennyire mély és intenzív, ellentmondásos vita ebben a kérdésben. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt emelte ki, hogy nem is volt tervben, hogy a csúcson ez a törvény előkerül, de muszáj volt megtárgyalni. Azt az újságírói kérdést már kikerülte, hogy vajon Magyarországnak távoznia kellene-e az EU-ból.
Az ügyeletes elnökséget betöltő Portugália szerint alapvető értékeket sért a magyar törvény, miközben a sajtótájékoztatón a portugál kormányfő mellett álló Ursula von der Leyen sietett leszögezni, hogy jó oka van Magyarországnak az EU-ban maradni, de
lépéseket fognak tenni a "diszkriminatív" törvény ellen.
Emmanuel Macron francia államfő már jóval egyértelműbb álláspontot képviselt, miközben élesen kritizált a törvényt: nem támogatja a Magyarország ellen indítandó 50-es cikkely szerinti kizáró eljárást. "Nem mondhatjuk azt, hogy geopolitikailag növelnünk kellene Európát, de közben amikor probléma merül fel, egyből tagállamok kizárását emlegetjük" - utalt Rutte javaslatára. Macron az uniós támogatások kifizetését sem kötné össze az értékek tiszteletének követelményével, mivel akkor Magyarország könnyedén vághatna vissza pár év múlva, amikor már nettó befizető ország lesz.
"Ez nem egy Orbán Viktor-probléma"
- szögezte le.
Charles Michel péntek délután úgy fogalmazott, hogy a vitát most felfüggesztik, mert már mindannyian nagyon kimerültek.
Mark Rutte ugyanakkor tovább adta a nyilatkozatokat az ülés után is, úgy fogalmazott, hogy hiába érvelnek máshogy a magyarok, "Magyarország egyenlőségjelet tett a homoszexualitás és a pedofília közé" - magyarázta.
A támadó tagállamok és a velük egyetértő uniós intézményvezetők körében az is felmerült, hogy adott esetben egy kötelezettségszegési eljárással akár meg is vonhassanak uniós támogatásokat Magyarországtól a törvény miatt.
hetilap
hetilap
hetilap
hetilap
