A felmérés szerint a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat, a globális jövőre a megkérdezettek 52 százaléka, az Európai Unió jövőjére 39 százaléka, saját országuk jövőjére pedig 41 százaléka tekint borúlátóan. Saját családjuk jövőjét illetően az európaiak többsége, 76 százaléka bizakodóbb.

Sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, ne hagyjuk! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az EU jövőjével a magyar megkérdezettek 64 százaléka, a világ jövőjével kapcsolatban pedig 54 százalékuk derülátó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlaggal közel azonos arányban a magyar válaszadók 57 százaléka válaszolt derűlátón. Saját és családjuk jövőjét illetően az uniós átlagnál optimistábbak (78 százalék) a magyarok.

A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok jelentősek:

• az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék),
• a terrorizmus (67 százalék),
• a nem uniós országok kibertámadásai (66 százalék),
• a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék), és
• az ellenőrizetlen migráció (65 százalék)

nyugtalanítják az embereket. Aggodalmat kelt továbbá a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

Az Európai Unió közelében zajló konfliktusok és háborúk miatt a magyar megkérdezettek 62 százaléka fejezte ki aggodalmát, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem uniós országokból irányított kibertámadásokkal kapcsolatban 51 százalékuk szorong. A válaszadók 62 százaléka jelezte félelmeit a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk.

Az európaiak az EU erőfeszítéseinek fokozását várják védelmük biztosításáért (66 százalék), míg a magyar válaszadók körében 61 százaléka gondolja ezt így.

Uniós átlagban a megkérdezettek 89 százaléka, a magyarok 85 százaléka szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk a biztonság szavatolása érdekében. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az EU-nak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania - vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

A média függetlensége miatt az EU-ban a válaszadók 56 százaléka, míg Magyarországon 54 százaléka aggódik.

A válaszadók 52 százaléka a békét jelölte meg az Európai Parlament által leginkább védeni szükséges értékként (magyar adat 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás az európaiak részéről. Magyarországon 23 százalék azok aránya, akik a szabad mozgás védelmét védendő értéknek nevezték, szemben az uniós 14 százalékkal.

Az EP felmérése - a mintegy 3 százalékos csökkenő tendencia ellenére - kedvezőnek írta le az EU és az uniós intézmények megítélését. Közölték: a megkérdezettek 49 százalékának, a magyar válaszadók 46 százalékának pozitív véleménye van az Európai Unióról, csupán 17 százalékuk vélekedett negatívan róla. Az Európai Parlamentről uniós átlagban 38 százalékban, a magyarok 39 százalékban vélekedtek pozitívan, míg 20 százalékban negatívan. Az európaiak 62 százaléka gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság. E tekintetben a magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Az EU leglelkesebb támogatói a 15 és 30 éves közötti fiatalok, akik között (58 százalék) kedvezőbb kép él az EU-ról, mint az idősebb korcsoportokban (49 százalék).

A fiatalabb európaiak leginkább a tagállamok egységesebb fellépését támogatják (90 százalék), valamint az Európai Unió ehhez szükséges eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék) - derült ki a felmérésből.

(MTI / Hetek)