Erdogan neoottomán birodalma ellen az Emírségek tengelyt készül építeni Törökország és Katar közé Izrael segítségével.(Fotó: AP)
Az Oszmán Birodalom megszűnése óta nem volt olyan kiterjedt nemzetközi török katonai jelenlét, mint most. Erdogan hadserege ott van Szíriában, Líbiában, Irakban, Katarban, Szomáliában, Azerbajdzsánban; Afganisztánban a tálibellenes NATO-koalícióban vesz részt; a Balkán-félszigeten pedig békefenntartókat állomásoztat (itt különösen érdekelt a koszovói török közösség védelmében). Az energiaforrásokban gazdag lelőhelyeket rejtő Földközi- és Égei-tengeren hadihajókkal és vadászgépekkel dacol Görögországgal, Ciprussal és az EU más tagállamaival.
Láthatóan folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy regionális szuperhatalmi státuszát felépítse, és az általa képviselt iszlamista ideológiát az arab Közel-Keleten elterjessze.
A térség más szereplőinek, elsősorban Szíriának és Líbiának a belharcai is bevonzották a török intervenciót – amely az izraeli Begin–Szadat (BESA) Központ szerint „az érintett országok elleni súlyos bűn”, és „elnyújtja a szír és líbiai nép agóniáját”.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2020.09.04. (XXIV/36)
