A Hagia Szophia öt év alatt épült fel, 10 ezer munkás dolgozott rajta, 537-ben szentelték fel, és 916 éven át a kereszténység leghíresebb jelképe lett. 1453-tól 1935-ig mecset, majd 2020-ig múzeum volt.
Július 10-én jelentette be Recep Tayyip Erdogan, hogy az isztambuli Hagia Szophia – amely közel ezer éven át a keleti kereszténység központja volt, majd Bizánc meghódítása után mecsetté alakították, de 1935-ben vallási szempontból semleges múzeumnak nyilvánították – ismét mecsetként fog működni. Július 24-én pontosan a szekularizmus felett mondanak ítéletet: az első pénteki szertartás elején a Koránból felolvassák a Fatiha szúrát, az iszlám halotti imát, jelezve ezzel, hogy Törökország szakított az Atatürk-féle világi állam eszményével.
Erdogan a Hagia Szophia „újjászületését” úgy méltatta Twitter-üzenetében, mint ami hatalmas érték az egész muszlim világ számára, „Buharától Andalúziáig”, vagyis a mai Üzbegisztántól Spanyolországig. A török elnök szerint a döntés egyenértékű a jeruzsálemi „al-Aksza mecset felszabadításával” – jelezve ezzel, hogy az iszlám felsőbbrendűséget nemcsak a kereszténységgel, hanem a zsidó vallással szemben is helyre kívánja állítani.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.07.24. (XXIV/30)
