A nyugati hírközlések reményteljesen állítják be a szíriai változásokat; mintha Szíria új korszakának nyitányához érkeztünk volna. Stabil államról azonban még aligha lehet beszélni, már csak azért sem, mert a kormányzatnak nincs kellőképpen fennhatósága az államterület fölött. Szíria jelenleg is egy széttöredezett állam; némi túlzással a mostani térképe nem sokban tér el a polgárháború alatti állapotoktól.
A felekezeti és etnikai sokszínűség Szíriában régi jelenség, már a francia mandátumidőszak alatt is az alavitáknak, drúzoknak, szunnitáknak külön államterületeik voltak Nagy-Szírián belül. Nem véletlen, hogy a független Szíria történelmében az Aszad-rezsim kezdetéig puccs puccsot követett, utána pedig a máig tartó polgárháború ágyát vetették meg különféle szektariánus lázadások.
Ezt az összetartozni nem akaró szektariánus egyveleget az elmúlt hat évtizedben egy vallási kisebbségből származó diktatúra tartotta egyben erőszakkal. A katonai jellegű kormányzás, az alapjaiban korrupt bürokrácia és a diszkriminatív intézményrendszer a 20. század egyik legzártabb és legelnyomóbb rendszerét termelte ki.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.03.28. (XXIX/13)
