A makkabeusi háborúk idején Jonatán Makkabeus, a zsidó felkelés vezetője szövetségeseket keresett a Szeleukidákkal szemben. Ennek kapcsán írt levelet a spártaiaknak, melyet a Makkabeusok első könyve ismertet. Jonatán többször is a zsidók testvéreinek nevezi a spártaiakat, és idéz egy több mint száz évvel korábbról származó levelet, melyet az akkori spártai király, I. Areiosz küldött a zsidó főpapnak, Oniásznak. A Kr. e. 3. század elején keletkezett dokumentumban a spártai uralkodó kijelenti: „Egy írásban nyomára bukkantak annak, hogy a spártaiak és a zsidók testvérek, Ábrahám nemzetségéből származnak.” Areiosz király leveléről egyébként a Kr. u. 1. századi zsidó történetíró, Josephus Flavius is megemlékezik A zsidók története című könyvében. Az írásról, amelyre a spártai király hivatkozik, illetve Oniász főpap esetleges válaszáról azonban nem maradt fenn más feljegyzés. Vajon milyen rokoni szálra utalhatott a spártai uralkodó?
Spárta városát a dórok alapították a Kr. e. 10. században, akik két évszázaddal korábban vándoroltak be északról a Peloponnészoszi-félszigetre. Az itt élő akhájok jelentős részét lemészárolták, az életben maradottakat pedig uralmuk alá hajtották.
Az Areiosz által említett írás ugyan nem került elő, amely bizonyítaná a spártaiak és a zsidók rokonságát, ám több érdekes elmélet is született a témában. Egyes feltételezések szerint a dórok Ábrahám és Ketúráh házasságából származhatnak. Ketúráh – akinek nevét a Biblia is említi – Sára halála után lett Ábrahám felesége. Mózes első könyve számos gyermeküket megnevezi, és lehetséges, hogy ezek közül az egyiknek a leszármazottai vándoroltak be a Peloponnészoszi-félsziget területére.
2023.01.20. (XXVII/3)
